1És csináltatott magának házakat Dávid városában; és helyet készített az Isten ládájának és egy sátort vont fel a számára.
2Akkor azt mondta Dávid: Csak a léviták valók az Isten ládájának hordozására; mert őket választotta az Úr, hogy az Isten ládáját hordozzák és körülötte szolgálatot teljesítsenek örökre.
3És összehívatta Dávid egész Izráelt Jeruzsálembe; hogy felvigyék az Úr ládáját helyére, melyet készített neki.
4Egyben összegyűjtötte Dávid Áron fiait és a lévitákat.
5Kehát fiai közül: Úriélt, a főt és százhúsz testvérét.
6Merári fiai közül: Aszáját, a főt és kétszázhúsz testvérét.
7Gérson fiai közül: Jóelt, a főt és százharminc testvérét.
8Elicáfán fiai közül: Semáját, a főt és kétszáz testvérét.
9Hebron fiai közül: Eliélt, a főt és nyolcvan testvérét.
10Uzziél fiai közül: Amminádábot, a főt és száztizenkét testvérét.
11És magához hívatta Dávid Cádók és Abjátár papokat; továbbá Úriél, Aszájá, Jóel, Semájá, Eliél és Amminádáb lévitákat,
12és azt mondta nekik: Ti vagytok a Lévi ősháztájak fői: szenteljétek be magatokat és testvéreiteket, hogy felvigyétek az Úrnak, Izráel Istenének ládáját a helyre, melyet készítettem neki.
13Mivel először nem ti vittétek; azért tett az Úr, a mi Istenünk csapást köztünk, mert nem szabály szerint kerestük őt.
14Tehát beszentelték magukat a papok és a léviták; hogy felvigyék az Úrnak, Izráel Istenének ládáját:
15és úgy vitték a léviták fiai az Isten ládáját, amint megparancsolta Mózes az Úr szava szerint: vállukon, a rudakkal véve magukra.
16És azt mondta Dávid a léviták vezetőinek, hogy állítsák fel énekes testvéreiket zeneszerszámokkal, kobzokkal, hárfákkal és cimbalmokkal; hogy zengjenek emelt hangon örömmel.
17És felállították a léviták Hémánt, Jóel fiát, és testvérei közül Ászáfot, Berekjá fiát; testvéreik, Merári fiai közül pedig Etánt, Kúsájá fiát,
18és velük másodrendű testvéreiket: Zekarját, Bént, Jaaziélt, Semirámótot, Jehiélt, Unnit, Eliábot, Benáját, Maaszéját, Mattitját, Elifeléhút, Miknejáhút, Obed-Edomot és Jeiélt, az ajtónállókat.
19Éspedig Hémán, Ászáf és Etán énekeseket, hogy rézcimbalmokkal zengjenek;
20Zekarját, Aziélt, Semirámótot, Jehiélt, Unnit, Eliábot, Maaszéját és Benáját, hogy kobzokkal a tenort;
21Mattitját, Elifeléhút, Miknejáhút, Obed-Edomot, Jehiélt és Azazjáhút, hogy hárfákkal a basszust vezessék;
22és Kenanját, aki az előadásban a léviták vezetője volt, hogy vezesse az előadást, mert ő értette;
23Berekját és Elkánát a láda ajtónállóit pedig,
24továbbá Sebanjá, Jósafát, Netanél, Amászai, Zekarja, Benájá és Eliézer papokat, hogy kÚrtökkel kÚrtöljenek az Isten ládája előtt; valamint Obed-Edomot és Jehijját, a láda ajtónállóit.
25Így ment Dávid és Izráel vénei, a nemzetségek fői, örömmel vivén fel az Úr frigyládáját Obed-Edom házából.
26Mikor aztán megsegítette az Isten az Úr frigyládáját vivő lévitákat: hét bikát és hét kost áldoztak.
27És Dávid patyolat felöltőbe volt öltözve, a léviták is mind, kik a ládát vitték, és az énekesek, és Kenanjá, az előadás vezetője az énekesek közt; Dávidon gyolcs vállraöltő is volt.
28Így vitte fel egész Izráel az Úr frigyládáját ujjongással és kÚrtszóval, harsonákkal és cimbalmokkal; kobzokkal és hárfákkal zengedezve.
29És történt, hogy mikor az Úr frigyládája bevonult Dávid városába; Mikal, a Saul leánya, éppen akkor tekintett ki az ablakon, és meglátta, hogy Dávid, a király hogyan ugrál és táncol, és megvetette őt szívében.