1A karmesternek: Húros hangszerre. Dávidé. Hallgasd meg panaszomat, Istenem, figyelj imádságomra!
2A föld végéről kiáltok hozzád, mert elepedt a szívem. Vezess el engem a kősziklára, mert az igen magas nekem!
3Hiszen te vagy menedékem, erős bástyám az ellenség ellen.
4Hadd lakjam mindenkor sátradban, hadd meneküljek szárnyad oltalmába! (Szela.)
5Mert hallottad, Istenem, amit megfogadtam, a nevedet félőkkel együtt adtál nekem örökséget.
6Adj napokat a király napjaihoz, évei nemzedékekre terjednek!
7Ülhessen trónján mindenkor Isten előtt, szeretet és hűség oltalmazza őt!
8Akkor állandóan éneklek nevedről, naponként teljesítem, amit megfogadtam.