1Mit mondunk tehát: nyert valamit Ábrahám, a mi Atyánk, test szerint?
2Mert ha Ábrahám cselekedetekből igazult meg, van mivel dicsekednie, de nem az Isten előtt.
3Mert mit mond az Írás: Hitt pedig Ábrahám az Istennek és ez számíttatott be neki igazságul.
4Annak pedig, aki meg szolgál érte, a jutalmat tartozásként számítják be, s nem kegyelemből.
5Ellenben aki nem szolgál meg érte, hanem hisz abban, aki az istentelent megigazítja, annak hite számíttatik be igazságul.
6Amint Dávid is boldognak mondja azt az embert, akinek az Isten cselekedetek nélkül számít be igazságot:
7Boldogok, akiknek gonoszságaik megbocsáttattak és bűneik elfedeztettek.
8Boldog ember az, akinek az Úr nem számít be bűnt.
9vajjon ez a boldognak-mondás csak a körülmetéltnek szól-e vagy a körülmetéletlennek is? Mert azt mondjuk: Ábrahámnak a hit számíttatott be igazságul.
10Hogyan számíttatott be te hát? Körülmetélt vagy körülmetéletlen állapotában? Nem körülmetélt, hanem körülmetéletlen állapotában.
11És a körülmetélkedés jegyét körülmetéletlenségében tanúsított hite igazságának pecsétjéül nyerte, hogy atyja legyen mindazoknak, akik körülmetéletlen létükre hisznek, hogy azoknak is beszámíttassák az igazság;
12és hogy atyja legyen a zsidóknak is, azoknak, akik nemcsak körülmetélkednek, hanem követik is a mi atyánknak, Ábrahámnak az ő körülmetéletlenségében tanúsított hite nyomdokait.
13Mert nem a törvény által adatott az ígéret Ábrahámnak vagy az ő magvának, hogy örökölni fogja a világot, hanem hitének igazsága által.
14Mert ha azok az örökösök, akik a törvényből valók, akkor semmivé lett a hit és hiábavalóvá az ígéret.
15Mert a törvény haragot szül, ahol ellenben nincs törvény, ott törvényszegés sincs.
16Azért hitből, hogy kegyelemből legyen; hogy szilárd legyen az ígéret minden magzatnak, nem csupán a törvényből valónak, hanem az Ábrahám hitéből valónak is, aki mindnyájunknak atyja,
17(amint meg\ van írva: Sok nép atyjává tettelek téged) az előtt az Isten előtt, akiben hitt, és aki a holtakat megeleveníti és a nemlévőket létrehívja.
18Ábrahám pedig reménység ellenére reménykedve hitte, hogy sok nép atyjává lesz aszerint, amint megmondatott: Ilyen sok lesz a te magod!
19És hitében meg nem gyengülve, nem gondolt az ő már elhalt testére, bár mintegy száz esztendős volt, sem Sára elhalt méhére;
20az Isten ígéretében sem kételkedett hitetlenül, hanem megerősödött a hitben, dicsőséget adott az Istennek,
21mert teljesen meggyőződött arról, hogy amit ő ígért, meg is cselekedheti.
22Ezért is számíttatott be neki igazságul.
23De nemcsak őérette íratott meg, hogy igazságul számíttatott be neki,
24ha nem érettünk is, akiknek majd beszámíttatok, mert hiszünk Abban, aki feltámasztotta a mi Urunkat, a Jézust a halottak közül.
25Őt az Isten halálra adta a bűneinkért és feltámasztotta a megigazulásunkért.