1A hitben erőtlent fogadjátok be, de ne azért, hogy vélekedéseiről vitatkozzatok.
2Némely ember azt hiszi, hogy mindent megehet; a hitben erőtlen pedig csak főzeléket eszik.
3Aki mindent megeszik, ne nézze le azt, aki nem eszik meg mindent; viszont aki nem eszik meg mindent, ne ítélje meg azt, aki mindent megeszik, mert az Isten őt is befogadta.
4Ki vagy te, hogy megítéled a más szolgáját? Tulajdon urának áll vagy esik, de meg fog állani, mert az Úr megerősítheti, hogy megálljon.
5Ez az egyik napot különbnek tartja a másiknál; az pedig minden napot egy formának tart. Minden ember legyen teljesen bizonyos a maga meggyőződése felől.
6Aki az egyik napot a másiknál többre tartja, az Úrért teszi. És aki eszik, az Úrért eszik, mert hálát ad az Istennek, és aki nem eszik, az Úrért nem eszik és hálát ad az Istennek.
7Mert közülünk senki sem él önmagának és senki sem hal önmagának.
8Mert ha élünk, az Úrnak élünk; ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Ezért akár élünk, akár meg halunk, az Úréi vagyunk.
9Mert azért halt meg és elevenedett meg Krisztus, hogy mind holtakon, mind élőkön uralkodjék.
10Te pedig miért ítéled meg a te atyádfiát? Te meg miért nézed le a te atyádfiát? Hiszen mindnyájan odaállunk majd Isten ítélőszéke elé.
11Mert meg van írva: Élek én, szól az Úr, hogy meg fog előttem hajolni minden térd és minden nyelv az Istent magasztalja.
12Azért mindegyikünk maga ad majd számot magáról az Istennek.
13Ezért többé ne ítélkezzünk egymás fölött, hanem inkább úgy ítéljetek, hogy ne adjatok okot atyátokfiainak megütközésre vagy megbotránkozásra.
14Tudom és meg vagyok győződve az Úr Jézusban, hogy semmi sem tisztátalan ön magában; hanem bármi annak tisztátalan, aki tisztátalannak tartja azt.
15Mert ha a te atyádfia az ételed miatt megszomorodik, többé nem jársz el szeretettel. Ne döntsd romlásba ételeddel azt, akiért Krisztus meg halt.
16Ne engedjétek azért, hogy legszentebb javatokat káromolják.
17Mert az Isten országa nem evés, nem ivás, hanem igazság, békesség és Szentlélek által való öröm.
18Mert aki ebben szolgál Krisztusnak, az kedves Isten előtt és az emberek megbecsülik.
19Azért tehát törekedjünk azokra, amik a békességre és egymás építésére valók.
20Ne rontsd le az ételért az Isten munkáját. Minden tiszta ugyan, de rossz annak az embernek, aki botránkozással eszik.
21Jó nem enni húst és nem inni bort, sem semmit nem tenni, amiben atyádfia megütközik. (A 21. vers végén egyes kéziratokban még ez olvasható; vagy megbotránkozik vagy erőtelen.)
22A te hitedet őrizd meg Isten előtt magadnak. Boldog, aki nem ítéli el magát abban, amit helyesel.
23Aki pedig kételkedik, ha eszik, elítéltetett, mert nem hitből teszi. Ami pedig nincs hitből, bűn az.