1És láttam, és íme a Bárány ott állott a Sion hegyén és vele száznegyvennégyezeren, akiknek homlokára fel volt írva az ő neve és az ő Atyjának neve.
2És hangot hallottam a mennyből, mint sok víz zúgását és mint hatalmas mennydörgés szavát, és a hang, amelyet hallottam, olyan volt, mint amikor a hárfások játszanak az ő hárfáikon.
3És új éneket énekeltek a királyi szék előtt és a négy élőlény és a vének előtt; és senki sem tudta megtanulni az éneket, csak az a száznegyvennégyezer, akik áron vétettek meg a földről.
4Ezek azok, akik nőkkel nem szennyezték be magukat, mert szüzek. Ezek azok, akik követik a Bárányt, ahová csak megy. Ezek áron vétettek meg az emberek közül, zsengéül az Isten és a Bárány számára.
5És szájukban nem találtatott hazugság, mert ártatlanok.
6És láttam egy másik angyalt az égbolt közepén repülni, akinél ott volt az örökkévaló evangéliom, hogy hirdesse azt a földön lakóknak és minden népnek és törzsnek és nyelvnek és nemzetnek,
7és ezt mondta hangos szóval: Féljétek az Istent és neki adjatok dicsőséget, mert eljött az ő ítéletének órája, és imádjátok azt, aki teremtette a mennyet és a földet és a tengert és a vizek forrásait.
8Ezt egy másik angyal követte, aki így szólt: Elesett, elesett a nagy Babilon, amely az ő paráznasága haragborából itatta meg az összes népeket!
9És egy harmadik angyal is követte őket, aki hangosan ezt mondta: Ha valaki imádja a vadállatot és az ő képét és bélyegét felveszi homlokára vagy kezére,
10az is inni fog az Isten haragjának borából, amely elegyítetlenül töltetett az ő haragjának poharába és tűzben, kéngőzben fog kínoztatni a szent angyalok előtt és a Bárány előtt,
11és az ő kínoztatásuk füstje felszáll örökkön-örökké, és nem lesz nyugalmuk sem éjjel, sem nappal azoknak, akik imádják a vadállatot és az ő képét és akik felveszik az ő nevének bélyegét.
12Ide kell a szentek állhatatosságra, akik megtartják az Isten, parancsolatait és a Jézusban vetett hitet.
13És hangot hallottam az égből, amely ezt mondta nekem: írd meg: Boldogok a halottak, akik az Úrban halnak meg mostantól fogva. Bizony, ezt mondja a Lélek, mert megnyugosznak fáradságuktól és cselekedeteik követik őket.
14És láttam, és íme, fehér felhő jött és a felhőn ült valaki, hasonló az Ember Fiához, fején arany korona, kezében éles sarló.
15És más angyal jött ki a templomból, hangosan kiáltva annak, aki a felhőn ült: Ereszd neki sarlódat és arass, mert itt az aratás ideje, mivel megérett a föld aratni valója.
16Ekkor a felhőn ülő rávetette sarlóját a földre és learattatott a föld.
17Azután másik angyal jött ki a mennyei templomból és annál is éles sarló volt.
18Ismét másik angyal az oltártól jött ki, akinek hatalma volt a tűzön és hangosan így kiáltott annak, akinél az éles sarló volt: Ereszd neki éles sarlódat és szüreteld le a föld szőlejének fürtjeit, mert már érettek a szőlőszemek.
19Ekkor rávetette az angyal az ő éles sarlóját a földre és leszüretelte a föld szőlejét és belehányta az Isten haragjának nagy borsajtójába.
20És megtaposták a borsajtót a városon kívül, és vér folyt ki a borsajtóból a lovak zablájáig ezerhatszáz futamatnyira.