1Amikor Jézus bevégezte a tizenkét tanítványnak adott utasítást, elment onnan, hogy tanítson és prédikáljon az ő városaikban.
2Mikor pedig János meghallotta a tömlöcben Krisztus cselekedeteit, üzenetet küldött neki tanítványai által:
3Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?
4És Jézus így felelt nekik: Menjetek el és jelentsétek Jánosnak, amiket hallotok és láttok:
5A vakok látnak és a sánták járnak, a poklosok megtisztulnak és a siketek hallanak, a halottak feltámadnak, a szegényeknek pedig az evangéliumot hirdetik.
6És boldog, aki énbennem meg nem botránkozik.
7Mikor pedig azok elmentek, Jézus beszélni kezdett Jánosról a sokaságnak: Miért mentetek ki a pusztába? Szél ingatta nádszálat látni?
8Hát miért mentetek ki? Puha ruhákba öltözött embert látni? íme, akik puha ruhákat viselnek, a királyok palotáiban vannak.
9De hát miért mentetek ki? Prófétát látni? Bizony, mondom nektek, még prófétánál is nagyobbat.
10ő az, akiről meg van írva: Íme elküldöm az én követemet te előtted, aki elkészíti előtted a te útadat.
11Bizony mondom nektek: az asszonyoktól születettek között nem támadt nagyobb Keresztelő Jánosnál, pedig a mennyek országában a legkisebb is nagyobb őnála.
12Keresztelő János napjaitól fogva mind mostanig a mennyek országa erővel tör utat és az erősek ragadják azt el.
13Mert a próféták mindnyájan és a törvény Jánosig prófétáltak.
14És ha el akarjátok fogadni: Illés ő, aki eljövendő.
15Akinek füle van a hallásra, halijai
16De kihez hasonlítsam ezt a nemzedéket? Hasonló azokhoz a gyermekekhez, akik a piacon ülnek és így kiáltoznak társaiknak:
17Fuvoláztunk nektek és nem táncoltatok; gyászéneket éne keltünk, és nem sírtatok.
18Mert eljött János, aki se nem eszik, se nem iszik és azt mondják: Ördög van benne!
19Eljött az Ember Fia, aki eszik és iszik és ezt mondják: íme a nagyétű és részeges ember, a vámszedők és bűnösök barátja! És cselekedeteiből igazolódott az isteni bölcsesség. (A 19. versben egyes kéziratokban a cselekedeteiből szó helyett: gyermekeitől szó olvasható (Lk.7:35))
20Ekkor korholni kezdte azokat a városokat, amelyekben legtöbb csodája történt, hogy nem tértek meg:
21Jaj neked, Korázin! Jaj neked, Betsaida! Mert ha Tírusban és Szidonban történtek volna azok a csodák, amelyek bennetek végbementek, régen megtértek volna zsákruhában és hamuban!
22De mondom nektek: Tírusnak és Szidonnak könnyebb lesz az ítélet napján, mint nektek.
23És te, Kapernaum, vájjon az égig fogsz felmagasztaltatni? A pokolig fogsz le vettetni; mert ha Sodomában történtek volna azok a csodák, amelyek benned végbementek, mind a mai napig megmaradt volna.
24De mondom nektek, hogy Sodorna földjének könnyebb lesz az ítélet napján, mint neked.
25Abban az időben Jézus ezt mondta: Hálát adok neked, Atyám, mennynek es földnek Ura, hogy elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől és kinyilatkoztattad a tanulatlanoknak.
26Igen, Atyám, mert így volt kedves te előtted.
27Mindent nekem adott át az én Atyám és senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya, és az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú és akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni.
28Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én nyugodalmat adok nektek.
29Vegyétek fel magatokra az én igámat és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok, és nyugodalmat találtok lelketeknek.
30Mert az én igám jó, és az én terhem könnyű.