Hebrews 9
1 Az első szövetségnek is volt tehát istentiszteleti rendje és földi szenthelye.
2 Mert sátort építettek, egy külsőt, amelyben volt a gyertyatartó meg az asztal és azon a szent kenyerek: ezt nevezték szenthelynek.
3 A második kárpiton túl pedig a szentek szentjének nevezett sátor.
4 Ebben volt az arany füstölő oltár és a szövetség ládája, mindenfelől arannyal borítva, abban az aranyveder mannával tele és Áron kivirágzott vesszeje meg a szövetség táblái,
5 felette pedig a dicsőség kerubjai, beárnyékolva az engesztelés helyét, de ezekről most nem szükséges egyenként szólani.
6 Miután ezeket így elrendezték, a külső sátorba mindenkor bejárnak a papok az istentisztelet elvégzésére,
7 a másodikba azonban évenként csak egyszer maga a főpap megy be vérrel, amelyet magáért és a népnek tudatlanságból elkövetett bűneiért áldoz.
8 A Szentlélek ezzel azt jelenti ki, hogy még nem nyilt meg a szentélybe vezető út, mert még fennáll a külső sátor,
9 ami példázat a mostani időre. E szerint olyan ajándékokat és áldozatokat mutatnak be, amelyek nem tudják a szolgálattevő papot lelkiismeretében tökéletessé tenni,
10 hanem csak abban, ami az ételeket meg italokat és a különböző mosakodásokat illeti, ezek pedig mint a testre vonatkozó szabályok — csak a helyes rendezés idejéig kötelezők.
11 Mikor pedig Krisztus, mint a jövendő javak főpapja eljött, a nagyobb és tökéletesebb, nem kézzel csinált, azaz nem e világból való sátoron keresztül,
12 és nem bakok és tulkok vérével, hanem az ő tulajdon vérével ment be egyszer s mindenkorra a szentélybe, örök váltságot szerezve.
13 Mert ha a bakok és bikák vére meg a tehén hamva a tisztátalanokra hintve, megszentel a test tisztaságára,
14 mennyivel inkább megtisztítja lelkiismeretünket a holt cselekedetektől Krisztus vére, aki Istennek örökkévaló Lélek által önmagát áldozta fel ártatlanul, hogy szolgáljunk az élő Istennek!
15 És azért új szövetségnek közbenjárója ő, mivel meghalt az első szövetség alatt elkövetett bűnök váltságáért, hogy a hivatalosak elnyerjék az örökkévaló örökség ígéretét.
16 Mert végrendeletnél a végrendelkező halálát meg kell állapítani;
17 mivel a végrendelet csak az ember halála után érvényes; különben pedig, ha él a végrendelkező, teljesen érvénytelen.
18 Innen van, hogy az első szövetség sem szenteltetett meg vér nélkül.
19 Mert mikor Mózes a törvény szerint minden parancsolatot elmondott az egész népnek, vízzel és vörös gyapjúval meg izsóppal együtt vette a tulkok és bakok Vérét, meghintette magát a könyvet is és az egész népet
20 és ezt mondta: Ez annak a szövetségnek vére, amelyet Isten számotokra rendelt.
21 Majd a sátort és az istentiszteletre való összes edényeket hasonlóképen meghintette vérrel.
22 És a törvény szerint csaknem minden vérrel tisztíttatik meg, és vérnek kiontása nélkül nincs bűnbocsánat.
23 Szükséges tehát, hogy a mennyei dolgok kiábrázolásai effélékkel tisztíttassanak meg, maguk a mennyei dolgok azonban ezeknél különb áldozatokkal.
24 Mert nem kézzel csinált szenthelybe, az igazinak csak másolatába ment be Krisztus, hanem magába a mennybe, hogy most Isten színe előtt megjelenjék érettünk;
25 nem is hogy sokszor adja magát áldozatul, mint ahogy a főpap évenként bemegy a szentek szentjébe idegen vérrel;
26 mert különben sokszor kellett volna szenvednie a világ teremtése óta; így pedig csak egyszer jelent meg az időknek végén, hogy áldozatával eltörölje a bűnt.
27 És amint elvégezett dolog, hogy az emberek egyszer meghaljanak, azután pedig lesz az ítélet,
28 úgy Krisztus is, aki egyszer megáldoztatott, hogy sokak bűneit hordozza, másodszor majd a bűn hordozása nélkül jelenik meg azoknak, akik őt várják üdvösségükre.