Hebrews 3
1 Ezért, szent atyámfiai, mennyei elhívás részesei, tekintsetek vallásunk apostolára és főpapjára, Jézusra,
2 aki hű volt ahhoz, aki őt rendelte, mint Mózes is az ő egész házában.
3 Mert ő nagyobb dicsőségre méltattatott, mint Mózes, ahogy a ház építőjének is nagyobb a tisztessége, mint a háznak.
4 Mert minden házat épít valaki, aki pedig mindent felépített, az Isten az.
5 Mózes is hű volt ugyan az ő egész házában, mint szolga, hogy bizonysága legyen a prédikálandó dolgoknak;
6 Krisztus ellenben, mint Fiú, hű a maga háza felett: az ő háza mi vagyunk, ha a bizodalmat és a reménység dicsekedését mindvégig erősen megtartjuk.
7 Azért, mint a Szentlélek mondja: Ma, ha az ő szavát halljátok,
8 ne keményítsétek meg szíveteket, mint a megkeseredéskor, a kísértés ama napján a pusztában,
9 ahol atyáitok megkísértettek és megpróbáltak engem és látták az én cselekedeteimet negyven esztendeig.
10 Azért megharagudtam erre a nemzedékre és így szóltam: Mindig tévelyegnek szívükben. De ők nem ismerték meg az én útaimat,
11 úgyhogy megesküdtem haragomban, hogy nem fognak bemenni az én nyugodalmamba.
12 Vigyázzatok, atyámfiai, hogy ne legyen közületek valakinek hitetlen, gonosz szíve, hogy az élő Istentől elszakadjon;
13 hanem intsétek egymást minden nap, míg tart a „ma”, hogy a bűn csalárdsága közületek senkit meg ne keményítsen.
14 Mert részeseivé lettünk Krisztusnak, ha ugyan a bizodalmat, amely kezdetben élt bennünk, mindvégig erősen megtartjuk
15 e mondás szerint: Ma, ha az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek szíveteket, mint a megkeseredéskor.
16 Mert kik keseredtek meg, mikor ezt hallották? Nemde mindazok, akik Mózes vezetésével kijöttek Egyiptomból?
17 Kikre haragudott pedig negyven esztendeig? Nem azokra-e, akik vétkeztek, akiknek teste elhullott a pusztában?
18 És kiknek esküdött meg, hogy nem mennek be az ő nyugodalmába, ha nem az engedetleneknek?
19 Látjuk is, hogy nem mehettek be hitetlenségük miatt.