Galatians 1
1 Pál apostol — nem emberektől, nem is ember által, hanem Jézus Krisztus által és az Atya Isten által, aki feltámasztotta őt a halottak közül, —
2 és a velem levő összes atyafiak Galácia gyülekezeteinek:
3 kegyelem nektek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól,
4 aki önmagát adta bűneinkért, hogy kiszabadítson minket e jelenvaló gonosz világból, az Istennek és a mi Atyánknak akarata szerint,
5 akié legyen a dicsőség örökkön-örökké. Ámen.
6 Csodálkozom, hogy attól, aki titeket Krisztus kegyelme által elhívott, ily hamar más evangéliomra hajoltok,
7 holott nincsen más; csak némelyek zavarnak titeket és el akarják ferdíteni a Krisztus evangéliumát.
8 De még ha mi magunk vagy mennyei angyal hirdetne is nektek más evangéliomot, mint amit nektek hirdettünk, legyen átkozott!
9 Amint előbb mondottuk, most ismét is mondom: Ha nektek valaki más evangéliomot hirdet, mint amit elfogadtatok, legyen átkozott!
10 Mert most embereket igyekszem-e megnyerni vagy az Istent? Vagy embereknek igyekszem-e tetszeni? Ha még mindig embereknek igyekezném tetszeni, Krisztus szolgája nem volnék
11 Tudtotokra adom pedig, atyámfiai, hogy az az evangéliom, amelyet én hirdettem, nem ember szerint való;
12 mert én sem embertől vettem azt, — sem nem tanítottak rá, — hanem a Jézus Krisztus kinyilatkoztatása által.
13 Mert hallottátok, hogyan forgolódtam én egykor a zsidóságban, hogy szerfelett üldöztem az Isten egyházát és pusztítottam azt,
14 és a zsidóságban felülmúltam nemzetemben sok kortársamat és szerfelett rajongtam atyai hagyományaimért.
15 De mikor jónak látta Isten, aki engem anyám méhétől fogva elválasztott és elhívott az ő kegyelme által,
16 hogy kinyilatkoztassa az ő Fiát bennem, hogy hirdessem őt a pogányok között: attól kezdve nem tanácskoztam testtel és vérrel,
17 sem Jeruzsálembe nem mentem azokhoz, akik előbb lettek apostolok, mint én, hanem elmentem Arábiába, és ismét visszatértem Damaszkusba.
18 Azután három esztendő múlva felmentem Jeruzsálembe, hogy meglátogassam Kéfást, és nála maradtam tizenöt napig.
19 Az apostolok közül pedig nem láttam mást, csak Jakabot, az Úr testvérét.
20 Amiket pedig nektek írok, Isten előtt mondom, hogy nem hazudom.
21 Azután Szíria és Cilicia tartományaiba mentem.
22 Személy szerint pedig ismeretlen voltam a Júdeában levő keresztyén gyülekezetek előtt;
23 éppen csak hallották: Aki minket egykor üldözött, most hirdeti azt a hitet, amelyet egykor pusztított.
24 És dicsőítették énérettem az Istent.