1A szentek számára szánt adakozás szolgálatáról felesleges is nektek írnom.
2Hiszen ismerem készségeteket, amellyel dicsekszem felőletek a macedónoknak, hogy Ahája kész a múlt esztendő óta, és a ti buzgóságotok azok közül sokat magával ragadott.
3Mindamellett elküldtem az atyafiakat, hogy felőletek való dicsekedésünk e részben hiábavaló ne legyen: hogy amint mondtam, készen legyetek,
4hogy ha a macedónok velem együtt odamennek és titeket készületlenül találnak, valamiképen szégyent ne valljunk mi, — hogy ne mondjuk: ti — ebben a bizodalmunkban.
5Szükségesnek véltem azért arra kérni az atyafiakat, hogy menjenek el hozzátok előre és készítsék elő a ti előre megígért adományotokat, hogy az úgy legyen készen, mint szíves, és nem mint kényszerű adomány.
6Ezt pedig gondoljátok meg: aki szűken vet szűken is arat, és aki bőven vet, bőven is arat.
7Kiki amint eltökélte szívében, úgy adjon, ne kedvetlenül vagy kényszerűségből, mert a jókedvű adakozót szereti az Isten.
8Az Isten pedig hatalmas arra, hogy rátok árassza teljes kegyelmét, hogy mindenkor mindenből teljesen elegetek legyen és bőven legyen nektek minden jócselekedetre.
9Amint meg van írva: Bőkezűen osztott, adott a szegényeknek; az ő igazsága megmarad örökké.
10Aki pedig magot ad a magvetőnek és kenyeret eledelül, megadja és megsokasítja a ti vetésteket és megnöveli igazságotok termését.
11Így mindenben meggazdagodtok a teljes jószívűségre, amely általunk Isten iránt hálaadást szül.
12Mert a szeretetnek ez a szolgálata nemcsak kielégíti a szentek szükségét, hanem meg is haladja azáltal, hogy sokakat hálaadásra indít Isten iránt.
13Mert ezzel a bevált szolgálattal dicsőítik az Istent azért az engedelmességért, amellyel ti a Krisztus evangéliumáról vallást tesztek, és azért a jószívűségért, amellyel nekik és mindenkinek adakoztok.
14És ők értetek való könyörgéssel vágyódnak utánatok Isten kegyelme által, amely bőségesen árad reátok.
15Az Istennek pedig hála az ő kimondhatatlan ajándékáért!