1Ekkor Jézust a Szellem felvitte a pusztába, hogy a vádló megkísértse.
2Negyven napon és negyven éjen át böjtölt s utoljára megéhezett.
3Ekkor hozzáment a kísértő és így szólította meg: „Ha Isten Fia vagy, mondd, hogy ezek a kövek kenyerekké váljanak.”
4Ám ő ezt felelte: „Írva van: Ne egyedül kenyérrel éljen az ember, hanem mindazzal a beszéddel, mely Isten szájából kijön.”
5Ezután magával vitte őt a vádló a szent városba és odaállította a szent hely ormára.
6„Ha Isten Fia vagy – mondta neki –, vesd magad alá! Írva van ugyanis: Angyalainak parancsol felőled, kezükön hordjanak, hogy lábad soha kőbe ne üsd!”
7„Az is írva van: – felelte neki Jézus – Ne tedd próbára Istenedet, az Urat!”
8Megint magával vitte a vádló egy igen magas hegyre s megmutatta neki a világ összes királyságait és azok dicsőségét.
9„Ezeket mind neked fogom adni, ha leborulsz és imádsz engem” – mondotta neki.
10Akkor Jézus ezt felelte: „El innen, sátán! Hiszen írva van: Istenedet, az Urat imádd, és csak őt szolgáld!”
11Ezzel elhagyta őt a vádló. Egyszerre angyalok jöttek hozzá és felszolgáltak neki.
12Miután Jézus meghallotta, hogy Jánost börtönbe vetették, félrevonult Galileába.
13Elhagyta Názáretet és átköltözött a tóparti Kapernaumba, Zebulon és Neftalim határába,
14hogy az Ézsaiás prófétán át szólt ige beteljesedjék:
15„Zebulon földje és Neftalim földje, tómellék, Jordánon túl, nemzetek Galileája,
16a sötétségben ülő nép nagy világosságot látott: A halál földjén és árnyékában ülő népnek világosság támadt!”
17Ez időtől kezdve Jézus hirdetni kezdte: „Térjetek új felismerésre, mert közel van a mennyek királysága!”
18Miközben a galileai tenger partján járt, két testvért pillantott meg ott: Simont, kit Péternek mondanak és a testvérét, Andrást, amint éppen a körhálót vetették a tengerbe. Halászok voltak ugyanis.
19„Jertek utánam! – szólította meg őket – majd emberek halászaivá teszlek titeket.”
20Azok erre tüstént otthagyták a hálót s követték őt.
21Mikor onnan továbbment, két másik testvért pillantott meg, Zebedeus fiát, Jakabot és annak testvérét Jánost, amint atyjukkal, Zebedeussal a hajóban hálóikat szedték rendbe. Őket is hívta
22s ők tüstént otthagyták a hajót és atyjukat, követték őt.
23Majd bejárta egész Galileát, közben zsinagógáikban tanított, a királyság örömhírét hirdette és a nép között orvosolt minden betegséget és mindenféle gyengeséget.
24Híre az egész Szíriába eljutott, elhozták hozzá mindazokat, akiknek mindenféle betegség gonosz bántalmakat okozott, akiket kínok leptek meg s ördögök tartottak megszállva, akik holdkórosok, gutaütöttek voltak és meggyógyította őket.
25Nagy tömegek követték őt Galileából, a Tízvárosból, Jeruzsálemből, Júdeából és a Jordánon túlról.