1Azokban a napokban megjelent Júdea pusztájában Bemerítő János
2és ezt hirdette: „Térjetek új felismerésre, mert itt van közel a mennyek királysága!”
3Hiszen őróla mondja az Ézsaiás prófétán át szólt ige: „Egy hang kiált a pusztában: Készítsétek el az Úrnak útját! Egyenesekké tegyétek ösvényeit!”
4János ruhája teveszőrből volt, bőr övezte derekát és eledele sáska és vadméz volt.
5Akkoriban Jeruzsálem, továbbá az egész Júdea és a Jordán egész környéke kiment hozzá
6s miközben vétkeiket megvallották, bemeríttették magukat vele a Jordán folyóba.
7De mikor látta, hogy sok farizeus és szadduceus is jön hozzá, hogy bemerítkezzék, így szólt hozzájuk: „Viperák fajzatai, ki figyelmeztetett titeket, hogy a rátok következő harag elől menekülnötök kell?
8Teremjetek hát oly gyümölcsöt, mely méltó ahhoz, hogy új felismerésre térjetek,
9s ne véljétek, hogy így gondolkozhattok: Ábrahám az atyánk! Mert azt mondom, hogy Isten képes ezekből a kövekből gyermeket támasztani Ábrahámnak.
10A fejsze pedig ott van már a fák gyökerén. Kivágnak minden fát, mely nem terem nemes gyümölcsöt és tűzre vetik!
11Én vízbe merítlek titeket, hogy más felismerésre térjetek, ám, aki utánam jön, erősebb nálam, s én arra sem vagyok elég, hogy saruját vigyem utána, ő majd Szent Szellembe és tűzbe merít titeket.
12Kezében lesz szórólapátja és áttisztítja szérűjét, búzáját csűrbe takarja, a polyvát pedig olthatatlan tűzzel megégeti!”
13Ekkor érkezett Jézus Galileából a Jordán mellé Jánoshoz, hogy bemeríttesse magát vele.
14De az erősen ellenállt és így szólt: „Nekem van arra szükségem, hogy te bemeríts engem, és mégis te jössz énhozzám?”
15Jézus azonban ezt felelte neki: „ Hadd történjék ez most így: Úgy illik ugyanis hozzánk, hogy minden igazságosságot betöltsünk.” Ekkor János engedett neki.
16Miután Jézus bemerítkezett, azonnal feljött a vízből. Egyszerre csak megnyíltak az egek és János látta, hogy Isten Szelleme, mint egy galamb jön alá és rászáll.
17Azután szózat hangzott az égből és az ezt mondta: „Ez az én szeretett fiam, benne leltem tetszésemet.”