1Magdala vidékeire érkezett és ott farizeusok és szadduceusok mentek hozzá, hogy kísértsék őt. Azt kívánták tőle, hogy a mennyből jelt mutasson nekik.
2De ő ezt a nyilatkozatot tette előttük: „Mikor jön az este, azt mondjátok: Tiszta idő lesz, mert tűzpiros az ég!
3Kora reggel meg: Ma vihar lesz, mert piros és amellett borult az ég! Annyi tudásotok van, hogy az ég arcát megítéljétek, de az idők jeleit nem vagytok képesek megítélni.
4Rossz, házasságtörő nemzedék jelt keres, mégsem adnak neki más jelt, mint Jónás jelét.” Azzal otthagyta őket és odábbment.
5A tanítványok átkeltek a túlsó partra, de elfelejtettek kenyeret vinni magukkal.
6Jézus rájuk szólt: „Vigyázzatok! Őrizkedjetek a farizeusok és szadduceusok kovászától!”
7Azok meg, ahogy fontolgatták magukban a dolgot, így szóltak: „Mert nem hoztunk kenyeret magunkkal?”
8Jézus észrevette s megkérdezte: „Mit fontolgattok magatokban, ti kishitűek? Hogy nincs kenyeretek?
9Még most sem értitek? Nem emlékeztek az ötezernek öt kenyerére, s hogy hány kosárral kaptatok?
10Sem a négyezer hét kenyerére s hogy hány kosárral kaptatok?
11Hogy lehet, hogy mégsem értitek, hogy nem kenyerekről szóltam nektek? Hát csak őrizkedjetek a farizeusok és szadduceusok kovászától!”
12Akkor látták be, hogy nem kenyérkovászról szólt, hanem arról, hogy a farizeusok és szadduceusok tanításától őrizkedjenek.
13Mikor pedig Jézus Fülöp Cézáreájának környékére érkezett, megkérdezte tanítványait: „Mit mondanak az emberek, ki az embernek Fia?”
14Azok ezt válaszolták: „Némelyek Bemerítő Jánosnak mondják, mások Illésnek, egyesek Jeremiásnak, vagy a próféták közül egynek.”
15„Hát ti kinek mondtok engem?” – kérdezte tovább tőlük.
16Mire Simon Péter ezt felelte: „Te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia!”
17Mire Jézus a következőt felelte neki: „Boldog vagy Simon, Jónás fia, mert hús és vér nem leplezhette le előtted ezt, csak az én mennybéli Atyám.
18Én meg azt mondom neked: Te Péter (kőszikla) vagy! Én ezen a kősziklán építem fel majd az én eklézsiámat s azon még a láthatatlan ország (Hádész) kapui sem vehetnek majd erőt.
19Odaadom majd neked a mennyek királyságának kulcsait, úgyhogy ha valamit a földön megkötnél, az a mennyekben is kötve lesz, s ha valamit a földön feloldanál, a mennyekben is oldva lesz.”
20Azután keményen rászólt a tanítványokra, hogy senkinek meg ne mondják, hogy ő a Krisztus.
21Akkortól fogva kezdett Jézus tanítványai előtt arra célozgatni, hogy neki Jeruzsálembe kell mennie, s ott a vének, főpapok és írástudók részéről sok szenvedést eltűrnie, megölettetnie, de harmadnapon feltámadnia.
22Erre Péter magához vonta Jézust és korholni kezdte őt: „Irgalmat neked, Uram! Nem fog ez megtörténni veled.”
23Erre ő visszafordult s azt mondta Péternek: „Eredj a hátam mögé sátán. Kelepce vagy nekem, mert nem az Isten dolgain jár az eszed, hanem az emberek dolgain.”
24Akkortájt így szólt Jézus tanítványaihoz: „Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen.
25Mert aki lelkét meg akarná menteni, el fogja veszíteni, ha pedig valaki érettem elveszítené lelkét, meg fogja találni azt.
26Ugyan mi haszna lenne az embernek abból, ha az egész világot megnyerné, lelke pedig kárba veszne? Vagy mit adhat majd az ember cserébe a lelkéért?
27Mert kell, hogy az ember Fia eljöjjön angyalaival Atyjának dicsőségében, s akkor kinek-kinek megfizet majd cselekvéséhez mérten.
28Bizony azt mondom nektek, hogy vannak némelyek az itt állók közül olyanok, akik halált nem kóstolnak addig, amíg meg nem látják az embernek Fiát királyként eljönni.”