John 7— CSIA

¹Ezek után Jézus Galileában járt-kelt, mert nem akart Júdeában járni, mivel a zsidók őt megölni igyekeztek.

²Közel volt a zsidók ünnepe, a sátorverés.

³Testvérei azt mondták Jézusnak: „Menj innen tovább, eredj Júdeába, hogy tanítványaid lássák tetteidet, melyeket teszel.

⁴Mert senki sem tesz ilyesmit rejtekben, hanem a nyilvánosságra törekszik. Ha ilyen dolgokat teszel, állj ki vele a világ szeme elé.”

⁵Mert még testvérei sem hittek benne.

⁶Jézus erre ezt mondta nekik: „Az én időm még nincs itt, a ti időtök mindenkor készen áll.

⁷Titeket nem gyűlölhet e világ, de engemet gyűlöl, mert én ellene teszek tanúságot, hogy az, amin munkálkodik rossz.

⁸Ti menjetek fel az ünnepre, én még nem megyek fel erre az ünnepre, mert az én időm még nem telt be.”

⁹Azután, hogy ezeket megmondta nekik, Galileában időzött.

¹⁰Amint azonban testvérei felmentek az ünnepre, akkor ő is felment nem látványosan, hanem mint aki rejtőzni akar.

¹¹A zsidók keresték őt az ünnepen, és azt kérdezték: „Hol van ő?”

¹²Nagy zúgás volt a tömegben miatta. Némelyek azt mondták róla, hogy „jó,” mások meg: „nem az – ellenkezőleg –, eltévelyíti a tömeget.”

¹³A zsidóktól való félelem miatt azonban nyíltan senki sem beszélt róla.

¹⁴Már az ünnep közepén tartottak, amikor Jézus felment a szenthelyre és tanított.

¹⁵A zsidók csodálkozva szóltak: „Mi a titka, hogy az Írásokat így ismeri, mikor nem tanulta?”

¹⁶Jézus ezt felelte: „Amit én tanítok, nem enyém, hanem azé, aki elküldött engem.

¹⁷Ha valaki akarja az ő akaratát tenni, felismeri erről a tanításról, hogy Istentől való-e, vagy magamtól beszélek.

¹⁸Aki magából beszél, a saját dicsőségét keresi. Aki annak dicsőségét keresi, aki elküldte őt, az olyan ember igaz, az olyanban hamisság nincsen.

¹⁹Úgy-e, hogy Mózes adta nektek a törvényt? Közületek mégsem teszi meg senki a törvényt. – Miért igyekeztek hát megölni engem?”

²⁰„Ördögi Szellemed van – felelte a tömeg – Ki akar téged megölni?”

²¹Jézus ezt felelte nekik: „Egy munkát hajtottam végre és mindnyájan csodálkoztok rajta.

²²Azért hát meg kell változtatnotok gondolkodástokat, mert ti, akiknek Mózes a körülmetélkedést adta – ugyan nem Mózestől, hanem az atyáktól való az –, szombaton is körülmetélitek az embert.

²³Ha szombaton körülmetélhető az ember anélkül, hogy Mózes törvényét felbontanák, rám megharagusztok, mert szombaton egy embert egészen egészségessé tettem?

²⁴Ne ítéljetek látszat szerint, hanem igazságos ítélettel ítéljetek!”

²⁵„Vajon nem ő az, akit megölni akarnak? – kérdezte most néhány jeruzsálemi.

²⁶– Nézzétek csak mily szabadon beszél, és semmit sem szólnak neki. Vajon valóban felismerték az elöljárók, hogy ő a Krisztus?

²⁷De még nem! Erről tudjuk, hogy honnan való, ha azonban a Krisztus eljő, senki sem fogja tudni, honnan jön.”

²⁸Jézus, aki éppen a szenthelyen tanított, ekkor felkiáltott: „Ismertek is engem, és azt is tudjátok, honnan való vagyok. Magamtól én nem jöttem, hanem van valaki, egy igaz, aki engem küldött, akit ti nem ismertek.

²⁹Én ismerem őt, mert mellőle való vagyok és ő küldött el engem.”

³⁰Igyekeztek elfogni őt, de senki sem vetette rá kezét, mert még nem jött el az ő órája.

³¹A tömegből ellenben sokan hittek benne és azt mondogatták: „Fog-e több jelt tenni a Krisztus, ha eljön, mint amennyit ő tett?”

³²Meghallották a farizeusok, hogy a zúgolódó tömeg ilyeneket beszél róla, azért a főpapok és farizeusok szolgákat küldtek el, hogy letartóztassák őt.

³³„Még egy kevés ideig veletek vagyok – mondta Jézus – azután elmegyek ahhoz, aki elküldött engem.

³⁴Keresni fogtok engem, de nem fogtok megtalálni. Ahol én vagyok, ti oda nem jöhettek.”

³⁵Eme a zsidók azt beszélték egymás közt: „Hová készül menni, hogy mi nem fogjuk őt megtalálni? Talán a hellének közé, a szétszóródottakhoz készül a helléneket tanítani?

³⁶Mit jelent az a beszéd, amelyet mondott: Keresni fogtok, és nem fogtok megtalálni és: Oda, ahol én leszek, ti nem jöhettek?”

³⁷Az ünnep utolsó nagy napján Jézus kiállott és felkiáltott: „Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám és igyék!

³⁸Annak, aki hisz bennem, amint az Írás mondja, élő víznek árjai folynak majd belsejéből.”

³⁹Ezt pedig a Szellemről mondta, akit kapniuk kellett azoknak, akik benne hittek. Nem volt ugyanis még Szellem, mert Jézus nem dicsőült meg.

⁴⁰Voltak a tömegben olyanok, akik, mikor ezeket a szavakat hallották, így szóltak: „Valóban próféta ő.”

⁴¹Mások ezt mondták: „Ő a Krisztus.” Megint mások így szóltak: „Na, majd éppen Galileából jön el a Krisztus?

⁴²Nem azt mondta az Írás: Dávid magvából, Bethlehemből, abból a faluból jön a Krisztus, ahol Dávid élt?”

⁴³Meghasonlott a tömeg miatta.

⁴⁴Közölök némelyek el akarták őt fogni, de senki sem vetette rá kezét.

⁴⁵Ekkor visszamentek a szolgák a főpapokhoz és farizeusokhoz. – „Miért nem hoztátok őt ide?” – kérdezték tőlük.

⁴⁶A szolgák ezt felelték: „Még soha ember úgy nem beszélt, mint ahogy ez az ember szól!”

⁴⁷A farizeusok erre is feleltek: „Ti is el vagytok tévelyítve?

⁴⁸Vajon az elöljárók vagy a farizeusok közül hitt valaki benne?

⁴⁹De a tömeg, amely nem ismeri a törvényt, átkozott!”

⁵⁰Közülük egy azonban, Nikodémus, aki megelőzőleg meglátogatta őt, így szólt hozzájuk:

⁵¹„Elítél-e valakit a mi törvényünk, akit ki nem hallgat előbb, és nem tudja meg, miket csinál?”

⁵²„Vajon te is Galileából való vagy? – kérdezték tőle. – Kutass utána és lásd meg, hogy Galileából nem származott próféta!”

⁵³Azzal ki-ki házába ment.