1Nos hát, ti gazdagok, hangos sírásban törjetek ki, rágondolva nyomorúságaitokra, melyek rátok jönnek.
2Gazdagságotok már rothadásban van, ruháitok molytól rágottak,
3aranyotokat, ezüstötöket rozsda emészti, s a belőlük terjedő méreg tanúbizonyság lesz egyszer ellenetek, és meg fogja emészteni húsotokat, mint a a tűz. Az utolsó napokban halmoztatok fel kincseket.
4Íme, a földjeiteket lekaszáló munkások bére, melyet tőlük elvontatok, kiált, s az aratók kiáltásai bementek a Seregek Urának fülébe.
5Dőzsöltetek, bujálkodtatok a földön, a levágás napjára hizlaltátok szíveteket.
6Elítéltettétek, meggyilkoltátok az igazságost. Senki sem szegül nektek ellen.
7Legyetek hosszútűrőek, testvéreim, az Úr megjelenéséig. Lám a földműves is várakozik a föld drága termésére, hosszan tűr, míg megkapja a korai és késői esőt.
8Ti is legyetek hosszútűrők, szilárdítsátok meg szíveteket, mert az Úr megjelenése már közel.
9Testvéreim, ne sóhajtozzatok egymás ellen, hogy ti ne jussatok ítélet alá. Íme a bíró az ajtó előtt áll.
10Vegyetek abból példát testvéreim, hogy a próféták, kik az Úr nevében szóltak, hogyan szenvedték a gonoszt és milyen hosszútűrők voltak.
11Íme, boldogoknak mondjuk azokat, akik állhatatosak voltak. Jób állhatatosságáról hallottatok. Az Úrnak végét láttátok. Mert nagy irgalmú és könyörülő az Úr.
12Mindenekelőtt azonban ne esküdjetek testvéreim se az égre, se a földre, sem más valami esküvéssel, hanem a ti igenetek igen legyen, és a nemetek nem, hogy ítélet alá ne essetek.
13Gonoszat szenved valaki közületek? Imádkozzék! Jó kedve van valakinek? Pengesse a lantot!
14Elerőtlenült valaki köztetek? Hivassa el az eklézsia véneit, s azok imádkozzanak felőle (felette) azután, hogy az Úr nevében megkenték olajjal.
15A hívő esedezés egészségessé fogja tenni a betegségben elfáradót, majd felkelti őt az Úr, s ha vétkeket követett volna el, el fogja engedni neki.
16Valljátok meg egymásnak eleséseiteket s esdekeljetek egymásért, hogy meggyógyuljatok. Nagy ereje van az igazságos ember könyörgésének, és az munkában is van.
17Illés ember volt, hozzánk hasonló szenvedélyekkel, erős imádsággal imádkozott, hogy ne essék és nem is esett eső a földre három esztendeig és hat hónapig.
18Majd újra imádkozott, az ég esőt adott és a föld megtermette gyümölcsét.
19Testvéreim, ha közületek valaki eltévelyedik az igazságtól, és ha valaki megtéríti őt,
20tudjátok meg, hogy aki vétkezőt térített meg a tévelygés útjáról, lelket fog kimenteni a halálból és vétkek tömegét leplezi el.