1Ne legyetek sokan szóval tanítók testvéreim, mivel tudjuk, hogy szigorúbb ítéletet fogunk kapni.
2Mert mindannyian sokban botlunk. Az, aki szóban nem botlik, bevégezett férfi: képes egész testét is megzabolázni.
3Ha a lovaknak zablát teszünk a szájukba, hogy engedelmeskedjenek nekünk, akár egész testüket is elvezethetjük.
4Lám, a hajók is mekkorák, amellett erőszakos szelek is sodorják őket, de egy igen kicsiny kormány oda vezetheti őket, ahová a kormányos kedve akarja.
5Így a nyelv is kicsiny tag, de nagy dolgokkal kérkedik. Lám egészen kicsiny tűz mekkora erdőt gyújthat fel.
6A nyelv is tűz. Egész világ a hamisságból. A nyelv befészkelődik tagjaink közé, bemocskolja a testet, lángra gyújtja az élet körforgását, míg őt magát a gyehenna gyújtja lángra.
7Meg lehet fékezni minden természetet, a barmokét, madarakét, csúszómászókét, a tengeri állatokét is, féken tartja őket az emberi természet,
8de a nyelvet senki sem képes megfékezni, örökké állhatatlan gonosz az, telve halált hozó méreggel.
9Vele áldjuk az Urat és Atyát, és vele átkozzuk az Isten hasonmására teremtett embereket.
10A szájból jön az áldás és az átok. Testvéreim, nem kellene ennek így lennie.
11Vajon a forrás ugyanabból az egy nyílásból bugyogtatja elő az édeset és a keserűt?
12Vajon teremhet-e a fügefa olajbogyókat és a szőlőtőke fügét? A sós forrás nem adhat édes vizet.
13Ki a bölcs és tapasztalt férfi köztetek? Nemes magaviseletéből mutassa meg szelíd bölcsességgel a tetteit.
14De ha keserű irigység tölt meg, és viszálykodás van a szívetekben, ne kérkedjetek, és ne hazudjatok az igazság ellen.
15Nem felülről száll alá az ilyen bölcsesség, hanem földi, lelki, ördögi az.
16Ahol ugyanis irigység és civódás van, ott felfordulás és mindenféle hitvány cselekmény is van.
17A felülről jövő bölcsesség ellenben mindenek előtt szentül tiszta, amellett békés, kíméletes, engedékeny, teli könyörülettel és jó gyümölcsökkel, nem ítélkező és nem képmutató.
18Az igazságosság gyümölcsét a békesség készítői békességben vetik el.