1A HITBEN ERŐSEK NE NÉZZÉK LE A HITBEN ERŐTELENEKET; ÉS A HITBEN ERŐTELENEK NE KÁRHOZTASSÁK A HITBEN ERŐSEKET A hitben erőtelent testvérként fogadjátok magatok közé, de nem azért, hogy vele az ő vélekedéséről vitatkozzatok.
2Az egyik ember azt véli, hogy mindent szabad ennie, a hitben erőtelen pedig csak növényi eledelt eszik.
3Aki mindenféle ételt eszik, ne nézze le azt, aki nem eszik meg mindenféle ételt; aki pedig nem eszik mindenféle ételt, ne kárhoztassa azt, aki mindenféle ételt eszik, mert Isten azt is a magáévá fogadta.
4Ki vagy te, hogy egy más úrnak (azaz Krisztusnak) szolgáját kárhoztatni akarod? Megáll vagy elbukik, ez az ő saját Urának dolga; de meg fog állni, mert az Úrnak van ereje ahhoz, hogy őt megtartsa. -
5Az egyik ember különbnek tartja az egyik napot, mint a másik napot, a másik ember pedig nem tesz különbséget a napok között; (ám tegye), csak minden ember legyen teljesen meggyőződve a maga vélekedése felől.
6Aki az egyik napot többre tartja, mint a másik napot, azzal az Úrnak akar szolgálni; és aki válogatás nélkül mindenféle ételt eszik, szintén az Úrnak akar szolgálni, mert hálát ad az Istennek az eledelért; és aki nem eszik mindenféle ételt, szintén az Úrnak akar azzal szolgálni, és hálát ad az Istennek az eledelért.
7Mert közülünk senki sem a magáé, akkor sem ha él, és senki sem a magáé, akkor sem ha meghal;
8mert ha élünk, az Úrnak élünk; ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Akár élünk tehát, akár meghalunk: az Űréi vagyunk.
9Mert Krisztus azért halt meg, és azért kelt életre, hogy mind a holtakon mind az élőkön uralkodjék. -
10Te pedig miért kárhoztatod a te atyádfiát? Te meg miért nézed le a te atyádfiát? Hiszen mindnyájunknak oda kell majd állnunk az Istennek ítélőszéke elé.
11Mert meg van írva (Ésaiás 45:23): Élek én, - mondja az Úr, - és meg fog előttem hajolni minden térd, és minden nyelv Istent fogja magasztalni.
12Eszerint hát mindegyikünk maga ad majd számot magáról az Istennek.
13A HITBEN ERŐSEK NE ADJANAK OKOT A MEGBOTRÁNKOZÁSRA; EGYMÁSNAK ÉPÍTÉSÉRE ÉLJÜNK Azért hát többé már ne ítélkezzünk egymás felett; hanem inkább arra legyen gondotok, hogy atyátok fiainak ne adjatok okot megütközésre vagy megbotránkozásra.
14Én, aki az Úr Jézussal közösségben élek, megtanultam, és meg vagyok győződve arról, hogy önönmagában véve semmi sem tisztátalan, hanem bármi is csak annak tisztátalan, aki azt tisztátalannak tartja.
15Mert ha a te atyádfia elszomorodik amiatt, hogy mit eszel, akkor a te viselkedésed már nem felel meg a szeretet követelményének. Azzal, amit eszel, ne döntsd romlásba azt, akiért Krisztus meghalt.
16Azért rajta legyetek, hogy ilyesmi miatt ne érje káromlás azt, amit legfőbb javatoknak tartotok.
17Mert az Isten országa nem evés, nem ivás, hanem igazságosság (kegyes élet) és békesség, és Szentlélek által ébresztett öröm;
18aki ilyen értelemben szolgál Krisztusnak, az kedves az Isten előtt, és az emberek megbecsülik.
19Törekedjünk tehát arra, ami a békességnek ügyét és egymásnak építését szolgálja.
20Ne rontsd le hát az ételért az Istennek munkáját. Minden megehető ugyan, de jaj annak az embernek, aki étkezésével másnak botránkozást okoz.
21Jobb tehát, ha nem eszel húst, és nem iszol bort, és nem teszel olyasmit, amin a te atyádfia megbotránkozik.
22Ha néked erős hited van, őrizd meg azt magadnak Istennek színe előtt. Boldog, aki nem kárhoztatja magát olyan dologban, amit helyesel.
23Aki azonban kétségeskedik, ha valamely ételt eszik (hogy vajon helyesen teszi-é azt), máris elítéltetett, minthogy nem hitének megfelelő volt az étkezése; mert bűn minden olyan tettünk, amely hitünknek nem felel meg.