Revelation 9
1 Az ötödik angyal is trombitált (azután, hogy a sas jajkiáltásával felhívta a figyelmet a következő csapások nagyságára); és láttam (abban a pillanatban), hogy egy csillag az égből leesett a földre, és odaadatott néki (Istentől) a pokol legmélyebb helyének a kulcsa.
2 És kinyitotta a pokolnak legmélyebb helyét; és abból a mélységből olyan füst szállt fel, mint valami nagy kemencének a füstje; és a nap és a levegőég a pokol füstjétől elsötétült.
3 És a füstből (pokoli eredetű) sáskák jöttek elő a földre, és olyan hatalom adatott nékik, mint amilyen hatalmuk a földi skorpióknak van (azért, hogy az embereket kínozni tudják).
4 És megmondatott nékik (az Istentől), hogy ne tegyenek kárt a föld füvében, sem semmiféle zöld növényben, sem semmiféle élő fában, hanem csak azokban az emberekben, akiknek homlokán nincsen rajta az Istennek pecsétje.
5 Megparancsoltatott azonban nékik, hogy ne öljék meg az embereket, hanem hogy kínozzák őket öt hónapig, és kínzásuk olyan volt, mint amilyen kínt a skorpió okoz, amikor megmar egy embert.
6 És azokban a napokban az emberek (kétségbeesésükben) keresni fogják a halált, de nem fogják azt megtalálni; vágyódnak meghalni, de a halál elfut tőlük.
7 És a sáskák hasonlók voltak a hadakozáshoz felkészült lovakhoz; a fejükön valami aranyosnak látszó korona volt, és arcuk olyan volt, mint az emberi arc.
8 És hajuk olyan volt, mint az asszonyok haja, és foguk, mint az oroszlánoké;
9 páncéljuk is volt, olyan mint a vaspáncél, és szárnyuk csattogása olyan volt, mint a hadakozásra száguldó sok lovas-szekérnek zörgése.
10 Farkuk is volt, hasonló a skorpiókéhoz, és a farkukon fullánkjuk; a farkukban olyan erejük volt, hogy öt hónapig kárt tudtak tenni az emberekben.
11 Király volt felettük a pokol angyala, és annak neve héberül Ábáddón, görögül meg Ápollüón a neve.
12 Az első jaj elmúlt; és ezután íme, még két jaj következik.
13 A hatodik angyal is trombitált (annak jeléül, hogy a második jaj következik); és én hangot hallottam az Isten előtt lévő arany (füstölő) oltárnak négy szarva felől;
14 az a hang azt mondta a hatodik angyalnak, akinek kezében a trombita volt:Bocsásd szabadon azt a négy angyalt, aki a nagy folyó mellett,az Euphrátész mellett van megkötözve.
15 És szabadon bocsáttatott az a négy angyal, aki éppen arra az órára és napra és hónapra és évre készen állt, hogy megölje az emberek harmadrészét.
16 Az ő lovas seregük száma húszezerszer tízezer\(kétszázmillió) volt; hallottam a számukat.
17 A lovakat és a rajtuk ülőket látomásban így láttam: tűzvörös, füstszínű és kénsárga páncéljuk volt; és a lovaknak feje olyan volt, mint az oroszlánok feje, és a szájukból tűz, füst és kén áradt ki.
18 Attól a csapástól, amely szájukból kiáradt: a tűztől, a füsttől és a kéntől meghalt az embereknek harmadrésze.
19 Mert a lovaknak (pusztító és gyilkoló) ereje a szájukban van és a farkukban; ugyanis a farkuk hasonló a kígyókhoz; és a farkuknak fejük volt, és azokkal (vagyis mérges harapásukkal) tettek kárt az emberekben.
20 A többi emberek pedig, akik nem haltak meg ezek miatt a csapások miatt, még mindig nem tértek meg a maguk csinálta bálványoktól, hogy többé ne imádják az ördögöket és az arany, az ezüst, az érc, a kő és a fa bálványokat, amelyek sem látni nem tudnak, sem hallani, sem járni.
21 És nem tértek meg gyilkolásaikból, sem varázslásaikból, sem paráználkodásukból, sem tolvajlásaikból.