Revelation 5
1 A BÁRÁNY A HÉTPECSÉTES KÖNYVVEL A királyi széken ülőnek (Istennek) jobbjában megláttam: egy könyvtekercset, amely belül és a hátsó lapján is tele volt írva, és hét pecséttel volt lepecsételve (vagyis le volt zárva).
2 És láttam egy erős angyalt (rendkívül nagy méltóságú angyalt), aki erős (az egész világra elható) hangon azt kiáltotta: Kicsoda méltó, hogy felnyissa a könyvtekercset és feltörje annak pecsétjeit?
3 De sem az égben (az angyalok közül), sem a földön (az emberek közül), sem a föld alatt (a halottak vagy démonok közül) senki sem tudta a könyvet kinyitni, sem abba beletekinteni.
4 Én pedig nagyon sírtam, mert senki sem találtatott méltónak arra, hogy kinyissa a könyvet, sem arra, hogy abba beletekintsen.
5 A vének közül azonban az egyik így szólt nékem: Ne sírj; íme, a Júda törzséből való oroszlán, a Dávid gyökere győzedelmeskedett (megváltó munkája által az Isten ellenségein), és azért ki tudja nyitni a könyvtekercset és annak hét pecsétjét.
6 Akkor a királyi szék és a négy mennyei lény közt és a vének közt (az eddig említetteknek, azaz a mennyei állam udvarnépének közepén) egy Bárányt láttam meg; úgy állt ott, mint valami megölt, s hét szarva és hét szeme volt (ez annak a jele, hogy nem védtelen, hanem hatalmas, harcra kész, erős és-mindentudó), azok az Istennek hét lelke, és azok ki vannak küldve az egész földre.
7 És a Bárány odament, és a királyi széken ülőnek (Istennek) jobb kezéből a könyvtekercset magához vette.
8 És amikor a Bárány kezébe vette a könyvtekercset, leborult őelőtte a négy mennyei lény és a huszonnégy vén; mindegyik vénnek kezében hárfa volt és arany csésze telve füstölőszerrel: ez a szentek imádsága. (Ugyanis azért, mert a Bárány kezébe vette az emberiség sorsát, méltán kelt hálaadó ének a mennyei seregeknek és a földön élő keresztyén egyháznak illetve egyháztagoknak ajkán, és mind ezeknek imádságát a mennyei szentély papjai viszik Isten elé.)
9 És új éneket énekeltek (a megváltottak nevében, magasztalásául a Bárány győzelmének), mondván: Méltó vagy arra, hogy kezedbe vedd a könyvtekercset, és felbontsd annak pecsétjeit, mert megölettél (mint áldozat a megváltottakért), és a te véreden embereket vásároltál az Istennek tulajdonául minden törzsből és nyelvből és népből és nemzetből,
10 és őket (mint az egyház megváltott tagjait) a mi Istenünknek királyaivá és papjaivá tetted, és ők uralkodnak majd a földön.
11 És láttam, és hallottam sok angyal hangját, akik a királyi szék, a négy mennyei lény és a vének körül voltak (azaz a négy mennyei lénynek és a véneknek énekére felelt az angyalok kara), és a számuk tízezerszer tízezer és ezerszer ezer volt.
12 Azok erős hangon azt mondták: Méltó a megölt Bárány arra, hogy hatalmat, gazdagságot, bölcsességet, erőt, tisztességet, dicsőséget és dicséretet kapjon (mert ez illik az Ő isteni méltóságához).
13 És minden teremtmény, amely az égben és a földön és a föld alatt és a tengeren van, és mind az, ami azokban van, hallottam, hogy ezt mondta (vagyis felzendült még egy harmadik dicsőítő ének is; egy még nagyobb sokaság: az egész teremtett világ magasztalta a Bárányt): A királyi széken ülőnek és a Báránynak dicséret, tisztesség, dicsőség és erő örökkön-örökké.
14 (Amint ez a harmadik ének elhangzott, a királyi szék közelében felhangzott az énekeket megerősítő Ámen.) A négy mennyei lény pedig azt mondta: Ámen! És a vének leborultak és imádták (a királyi széken ülőt és a Bárányt).