Revelation 4
1 A MÁSODIK LÁTOMÁS: A HÉT PECSÉT (4:1-8:1) A KIRÁLYI SZÉK: HISZEK AZ EGY ISTENBEN Ezek után (egy új látomást) láttam, és íme, (feltűnt előttem az, hogy) a mennyben kinyílt egy ajtó (amelyen át szabadon betekinthettem a mennyei szentélybe), és az a hang, amely előbb beszélt velem, és amelyet úgy hallottam, mint valami trombita hangját, így szólt: Lépj fel ide (a nyitott ajtó elé), és megmutatom néked mind azt, aminek ezek után meg kell történnie.
2 És azonnal reám szállt a Lélek (úgyhogy a mennyei dolgokat láttam és hallottam); és imé, egy királyi szék volt ott a mennyben, és Valaki ült a királyi széken;
3 és aki ott ült, úgy tűnt fel, mint valami jászpisz és szárdisz kő, és a királyi szék körül szivárvány volt, olyan színű, mint a smaragd.
4 És a királyi szék körül láttam még huszonnégy más királyi széket, és azokon a királyi székeken huszonnégy fehér ruhába öltözött vén ült, és a fejükön arany korona volt.
5 És a királyi szék felől villámlás cikázott, valami hang és mennydörgés hallatszott; és a királyi szék előtt hét fáklya tüze lobogott: azok az Istennek hét lelke;
6 és a királyi szék előtti tér olyan volt, mint egy üvegtenger, hasonló a kristályhoz. És a királyi szék közepe táján (azaz a szék félmagasságában) és a királyi szék körül (az odavezető lépcsőfokokon) négy mennyei lény volt, és azok elöl és hátul csupa szem voltak (hogy a mennyei szentélyben mint őrizők szolgáljanak).
7 Az első mennyei lény oroszlánhoz volt hasonló, a második mennyei lény bikához volt hasonló, a harmadik mennyei lény arca olyan volt, mint egy emberé, és a negyedik mennyei lény repülő sashoz volt hasonló.
8 És a négy mennyei lény mindegyikének, egyiknek úgy mint a másiknak hat-hat szárnya volt, s azok a szárnyak köröskörül és belül telis-tele voltak szemekkel; és az a négy mennyei lény szünet nélkül, nappal és éjjel azt mondta: Szent, szent, szent az Úr, a mindenható Isten, aki volt, aki van és aki eljövendő.
9 És amikor a mennyei lények dicsőséget, tisztességet és hálát adnak Annak, aki a királyi széken ül, és aki örökkön-örökké él,
10 a huszonnégy vén leborul a királyi széken ülő előtt, és imádja Őt, aki örökkön-örökké él, és koronájukat a királyi szék elé teszik (minthogy egyedül Istené a hatalom), mondván:
11 Méltó vagy mi Urunk és Istenünk arra, hogy dicsőséget és tisztességet és hatalmat végy, mert te teremtetted a mindenséget, és az a te akaratod által lett és teremtetett..