1ELSŐ LÁTOMÁS: A HÉT LEVÉL (1:9-3:22) Ez a könyv Jézus Krisztusnak kijelentése (azaz Isten országa eljövetele titkának kijelentése), amelyet Őnéki Isten adott, hogy mutassa meg az Ő szolgáinak (azaz a prófétáknak és általuk az egyháznak) mind azt, aminek (Isten örökkévaló tervei szerint) nemsokára meg kell történnie; és Ő (Jézus) elküldött angyala által kijelentette Jánosnak az Ő szolgájának.
2János (a hallottaknak és látomásban szemlélteknek ebben a könyvben való följegyzésével) tanúbizonyságot tett az Istennek (előtte ismertté lett) beszédéről és Jézus Krisztusnak tanúbizonyságtételéről, mind arról, amit látott.
3Boldog, aki a prófétálás beszédeit (a gyülekezeti istentiszteleten) felolvassa, és boldogok, akik hallgatják és (hittel) megtartják mind azt, ami ebben a könyvben megíratott; mert az idő (a látomásban látottak bekövetkezésének ideje) közel van.
4JÁNOS KÖSZÖNTI AZ EKLÉZSIÁKAT János a hét ázsiai eklézsiának (amelyeknek lelki megerősítésére írja ezt a könyvet, testvéri üdvözletét küldi): Kegyelem néktek és békesség attól (az Istentől), aki van és aki volt és aki eljövendő és a hét lélektől, aki az Ő királyi széke előtt van,
5és Jézus Krisztustól, aki a (mindhalálig) hű tanúbizonyság, (feltámadása által) a halottak közül az elsőszülött és (most mint megdicsőült) a föld királyainak fejedelme (akinek minden hatalmasság alája van rendelve)! őnéki, aki szeret minket és (önfeláldozásával) bűneinkből megváltott az Ő (kereszten kifolyt) vére által,
6és minket (mint az Ő tulajdonát és alattvalóit) az Ő királyságává, s az Ő Istenének és Atyjának papjaivá tett: Őnéki légyen dicsőség és hatalom örökkön-örökké! Ámen.
7Imé, eljön a felhőkkel (hogy ellenségeit megítélje) és meg fogja Őt látni minden szem és mind azok is (a hitetlen zsidók és pogányok), akik Őt átszegezték, és jajgatva siratja majd Őt a föld minden nemzetsége (amely elfordult Őtőle). Úgy lészen! Ámen.
8Én az Alfa és az Ómega vagyok, mondja az Úr Isten, aki van, és aki volt, és aki eljövendő, a Mindenható.
9JÁNOS ELHÍVATÁSA ÉS MEGBÍZATÁSA E KÖNYVNEK MEGÍRÁSÁRA Én János (aki előttetek nem ismeretlen valaki vagyok, akinek bővebben kell bemutatkoznia, hanem) a ti atyátokfia és részestársatok a szenvedésben és (az eljövendő) királyságban és a Jézusra való állhatatos várakozásban, - egy Pátmosz nevű szigetre jutottam amiatt, hogy az Isten igéjét hirdettem, és Jézusról tanúbizonyságot tettem.
10Az Úr napján (azaz vasárnap) reám szállt a Lélek, és hátam mögül valami trombita-zengéshez hasonló erős hangot hallottam (egy angyal hangját), amely így szólt,
11amit (éppen most) látsz, írd meg egy könyvbe, és küldd el a hét eklézsiának: Efezusba és Szmürnába, Pergámonba és Thüátirába, Szárdeiszbe és Philadelphiába s Láodikeiába (mert a következendő látomások és üzenetek ezeknek az eklézsiáknak szólnak, és azután általuk a keresztyén világnak).
12Én (önkéntelenül) megfordultam, hogy lássam a beszélőt, aki nékem szólt; és amint megfordultam, hét arany gyertyatartót láttam,
13és a (körben álló) gyertyatartók közt valakit, aki hasonló volt az Ember Fiához; bokáig érő ruhába volt öltözve, és a mellén arany övvel körülövezve (mint a papok);
14feje és haja fehér volt, mint a hófehér gyapjú, és a szeme mint a tűznek lángja,
15és lába hasonló a kemencében izzó aranyfényű érchez, és hangja mint sok víznek zúgása;
16és jobb kezében tartotta a hét csillagot, és szájából kétélű éles kard jöve ki (képe az Isten mindent átható igéjének), és orcája olyan volt, mint a nap, amikor teljes erejével ragyog.
17És amikor megláttam Őt (az Ember Fiát, akiről a jövendőlés azt mondta, hogy eljön ítéletre), lábához estem mint egy holt (mert éreztem méltatlanságomat, ítéletre méltó voltomat, és az Ő isteni méltóságát); akkor jobb kezét reám tette mondván (vigasztalva és bátorítva): Ne félj; én vagyok az Első és a Végső
18és az élő (aki nem azért jöttem, hogy az embereket elveszítsem, hanem hogy megmentsem); holt voltam ugyan, de íme, örökkön-örökké élő vagyok, és enyémek a halálnak és a halottak országának kulcsai (hogy a halottak országát kinyissam és bezárjam, és a halottakat onnan kihozzam).
19írd meg tehát, amit láttál, s ami most van (azaz a jelenvaló, mostani világra tartozik), és azt, ami ezután (a jövendőben) történik majd meg.
20írd meg a titkát (azaz jelentését, értelmét) annak a hét csillagnak, amelyet jobb kezemben láttál, és a hét arany gyertyatartó titkát, azt hogy a hét csillag: a hét eklézsia angyala, és a hét gyertyatartó: a hét eklézsia.