1EMBERI PARANCSOLATOK ÉS ISTEN PARANCSOLATA (Mk 7:1-23) Akkor Jeruzsálemből való írástudók és farizeusok mentek Jézushoz, és azt kérdezték:
2Miért szegik meg a te tanítványaid a régiek hagyományát? Mert étkezés előtt nem mossák meg a kezüket.
3Ő pedig felelvén, azt mondta nékik: És ti miért szegitek meg az Istennek parancsolatát a ti hagyományotok kedvéért?
4Mert Isten azt parancsolta: Tiszteld atyádat és anyádat, és azt, hogy: Aki gyalázza atyját vagy anyját, halállal lakoljon. (II. Mózes 20:12; 21:17)
5Ti pedig azt mondjátok: Ha valaki atyjának vagy anyjának azt mondja: A templomnak szántam áldozati ajándékul azt, amit tőlem segítségül kaphatnál,
6az olyan ember nem követ el tiszteletlenséget az atyja vagy az anyja ellen. így teszitek érvénytelenné az Isten igéjét a ti hagyományotok kedvéért.
7Képmutatók, jól prófétált felőletek Ésaiás, amikor azt mondta:
8Ez a nép ajkával tisztel engem, de szívük távol van tőlem.
9Pedig hiába tisztelnek engem, ha olyan tanításokat tanítanak, amelyek emberi parancsolatok. (Ésaiás 29:13)
10Majd magához hívta a sokaságot, és így szólt nékik: Hallgassatok ide, és értsétek meg:
11Nem az teszi tisztátalanná az embert, ami a száján bemegy, hanem az, ami a száján kijön, az teszi tisztátalanná az embert.
12Akkor odamentek hozzá a tanítványai és azt mondták néki: Tudod-é, hogy a farizeusok amikor meghallották azt, amit mondtál, megbotránkoztak azon?
13Ő felelvén azt mondta: Minden növény, amelyet nem az én mennyei Atyám ültetett, gyökerestül kiszaggattatik.
14Hagyjátok őket; vak vezetők ők; ha pedig egy vak vezet egy másik vakot, mind a ketten verembe esnek.
15Péter felelt, és ezt mondta néki: Magyarázd meg nékünk a példázatot.
16Ő pedig így szólt: Még mindig értelmetlenek vagytok ti is?
17Nem értitek, hogy mindaz, ami a szájon megy be, a gyomorba jut, és onnan a félreeső helyre kerül?
18Ami ellenben a szájból jön ki, az a szívből származik, és az teszi tisztátalanná az embert.
19Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúzások, káromlások.
20Ezek teszik csak tisztátalanná az embert (Isten színe előtt); a mosatlan kézzel való evés azonban nem teszi tisztátalanná az embert.
21A KÁNAÁNI ASSZONY HITE (Mk 7:24-30) És Jézus onnan kimenvén, eltávozott Türosz és Szidón vidékre.
22És ímé, egy kánaáni (azaz nem sémita) asszony, aki arról a környékről jött, így kiáltozott hozzá: Uram, Dávid Fia, könyörülj rajtam; az én leányomat gonoszul gyötri az ördög.
23Jézus azonban egy szót sem felelt néki. Tanítványai hozzámenvén, kérték Őt: Bocsásd el őt mert utánunk kiáltoz.
24Ő ellenben így felelt nékik: Én csupáncsak izráél házának elveszett juhaihoz küldettem.
25Az asszony azonban hozzámenvén leborult előtte, és azt mondta: Uram, segíts rajtam.
26Ő pedig így felelt: Nem helyes a gyermekek kenyerét elvenni és az ebeknek adni.
27Az pedig így szólt: Úgy van Uram, de hiszen az ebek is esznek az uraik asztaláról lehulló morzsákból.
28Akkor Jézus így felelt néki: Ó, asszony, nagy a te hited; legyen a te kívánságod szerint. És meggyógyult az ő leánya attól az órától fogva.
29JÉZUS SOK BETEGET GYÓGYÍT Jézus eltávozván onnan, elment a Galileai-tó mellé; fölment a hegyre és ott leült.
30És nagy sokaság ment hozzá, s velük együtt sánták, csonkák, vakok, némák és sokan más betegek, és azokat letették Jézus lába elé; és Ő meggyógyította őket,
31úgyhogy a sokaság csodálkozott, amikor látta, hogy a némák beszélnek, a csonkák megépülnek, a sánták járnak, a vakok látnak; és dicsőítették izráél Istenét.
32A NÉGYEZER EMBER MEGVENDÉGELÉSE (Mk 8:1-10) Jézus magához hívta tanítványait, és azt mondta: Szánakozom e sokaságon, mert már három napja, hogy velem tartanak, és nincsen mit egyenek; és nem akarom őket éhen elbocsátani, nehogy elepedjenek az úton.
33A tanítványok azt kérdezték tőle: Honnan volna itt a pusztaságban annyi kenyerünk, hogy jól tartsunk ilyen nagy sokaságot?
34Jézus azt mondta nékik: Hány kenyeretek van? Azok így feleltek: hét és egypár kis halacskánk.
35Akkor megparancsolta a sokaságnak, hogy telepedjenek le a földre,
36és kezébe vette a hét kenyeret meg a halakat, hálát adott, és darabokra törte azokat, odaadta a tanítványoknak, a tanítványok meg a sokaságnak.
37És mindnyájan ettek és jóllaktak, a maradék darabokat pedig összeszedték; a maradékkal megtelt hét kosár.
38Akik pedig ettek, négyezren voltak férfiak, az asszonyokon és gyermekeken kívül.
39Azután elbocsátotta a sokaságot, beszállt a hajóba és elment Magadán vidékére.