1SIMON-PÉTER CSODÁLATOS HALFOGÁSA; JÉZUS ELHÍVJA ELSŐ TANÍTVÁNYAIT (Mt 4:18-22; Mk 1:16-20) Történt, hogy amikor Jézus a Gennészáret-tavának partján állt, és a sokaság őhozzá tódult, hogy hallgassa az Isten igéjét,
2Jézus két hajót látott a tó szélén; a halászok kiszálltak azokból, és hálóikat tisztítgatták.
3Belépvén az egyik hajóba, amelyik Simoné volt, kérte őt, hogy vigye egy kevéssé beljebb a parttól; azután leült a hajóban, és onnan tanította a sokaságot.
4Amikor pedig bevégezte a tanítást, így szólt Simonnak: Evezz a mélyre, és vessétek ki hálóitokat halfogásra.
5Simon felelvén ezt mondta: Mester, egész éjszaka fáradoztunk, mégsem fogtunk semmit; de azért parancsolatodra bevetem a hálókat.
6És amint ezt megtették, olyan sok halat fogtak, hogy hálóik szakadozni kezdtek.
7Intettek azért a másik hajóban lévő társaiknak, hogy menjenek oda, és segítsenek nékik; oda is mentek, és megtöltötték hallal mind a két hajót, úgyhogy azok majdnem elsüllyedtek.
8Amikor Simon-Péter azt látta, Jézus lába elé borult, és azt mondta: Uram, menj el éntőlem, mert én bűnös ember vagyok!
9Mert a halfogás miatt rémület fogta el őt, és mind az ővele lévőket,
10hasonlóképpen Jakabot és Jánost is, a Zebedeus fiait, akik Simonnak társai voltak. Jézus azonban így szólt Simonnak: Ne félj; mostantól fogva embereket fogsz majd.
11És azután, hogy a hajókat a szárazra vonták, mindenüket elhagyták, és követték Őt.
12EGY LEPRÁS MEGGYÓGYÍTÁSA (Mt 8:1-4; Mk 1:40-4;) Történt, hogy amikor egy városban tartózkodott, íme, ott volt egy teljesen leprás ember. Amikor az Jézust meglátta, arcra borult, és kérte Őt: Uram, ha akarsz, megtisztíthatsz engem.
13Jézus kinyújtotta kezét, megérintette őt és azt mondta: Akarom, tisztulj meg; és azonnal eltávozott arról a leprásság.
14Akkor Jézus megparancsolta néki, hogy senkinek se mondja el azt, hanem: Menj el - szólt -, mutasd meg magadat a papnak, és amint Mózes parancsolta, vigyél áldozatot megtisztulásodért, bizonyságául gyógyulásodnak.
15A hír azonban csak annál jobban terjedt Őfelőle, és nagy sokaság gyűlt össze, hogy hallgassák Őt, és hogy betegségükből meggyógyuljanak.
16Jézus azután elment valami elhagyatott helyre, és ott tartózkodott, hogy imádkozzék.
17JÉZUS MEGGYÓGYÍT EGY GUTAÜTÖTTET (Mt 9:1-8; Mk 2:1-12) Jézus amikor egy napon tanított, ott ültek körülötte némely farizeusok és törvénytudók. Az emberek is egybegyülekeztek Galileának és Júdeának minden falujából és Jeruzsálemből; és az Úr ereje Ővele volt, hogy gyógyítsa a betegeket.
18Akkor íme, néhány férfiú fekvőpárnán vitt oda egy gutaütött embert, és igyekezett azt bevinni, és Jézus elé tenni.
19De mivel a sokaság miatt nem találtak utat-módot, hogy miként vigyék be, fölmentek a háztetőre, és a tetőn át bocsátották le őt a fekvőpárnáján Jézus elé középre.
20Jézus látván azok hitét, így szólt: Ember, megbocsáttattak néked a te bűneid.
21Akkor az írástudók és a farizeusok elkezdtek tanakodni: Kicsoda ez, hogy ilyen istenkáromlást szól? Kicsoda bocsáthat meg bűnöket más, mint csupáncsak Isten?
22Jézus azonban, minthogy ismerte gondolataikat, így szólt nékik: Miért tanakodtok így szívetekben?
23Mi könnyebb, azt mondani: Megbocsáttattak néked a bűneid, vagy azt mondani: Kelj fel és járj?
24Hogy pedig megtudjátok, hogy az Ember Fiának van hatalma e földön bűnöket megbocsátani, - így szólt a gutaütöttnek: Néked mondom, kelj föl, vedd föl a fekvőpárnádat, és menj haza.
25Az pedig szemük láttára azonnal fölkelvén, fölvette azt, amin feküdt, és elment haza, dicsőítvén Istent.
26És mindnyájukat csodálkozás fogta el, és dicsőítették Istent, és beteltek félelemmel és azt mondták: Bizony, ma csodálatos dolgokat láttunk.
27LEVI VÁMSZEDŐ ELHÍVÁSA; AZ EVANGÉLIOMHIRDETÉS: A BŰNÖSÖK HÍVOGATÁSA (Mt 9:9-13; Mk 2:13-17) Ezek után Jézus (a házból) kiment, és meglátott egy Levi nevű vámszedőt, aki a vámszedőhelyen ült; Jézus azt mondta néki: Kövess engem!
28Az mindent otthagyván, felkelt és követte őt.
29Levi azután a házában nagy vendégséget készített Jézusnak. Sok vámszedő és más ember is volt ott, akik velük együtt telepedtek asztalhoz.
30Emiatt a farizeusok és az ő írástudóik zúgolódtak, és így szóltak tanítványainak: Miért esztek és isztok a vámszedőkkel és bűnösökkel együtt?
31Jézus azt felelte nékik: Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek;
32nem azért jöttem, hogy igazakat hívjak megtérésre, hanem hogy bűnösöket.
33A BÖJTÖLÉS (Mt 9:14-17; Mk 2:18-22) Azok (a farizeusok és írástudóik) pedig így szóltak Jézusnak: János tanítványai gyakorta böjtölnek és imádkoznak, hasonlóképpen a farizeusokéi is, a te tanítványaid ellenben esznek és isznak.
34Jézus így felelt: Rá tudnátok venni a násznépet, hogy böjtöljön, amíg a vőlegény velük van?
35De jönnek majd napok, amikor is a vőlegény elvétetik tőlük, akkor majd, azokon a napokon böjtölni fognak.
36Példázatot is mondott nékik: Senki sem szakít le egy darabot valamely új ruhából, és nem foltoz meg azzal egy elnyűtt ruhát; de ha mégis, az új ruhát is elszakítja, és az elnyűtthöz sem illik az újból való folt.
37Új bort sem tölt senki régi tömlőkbe; de ha mégis, az új bor a tömlőket szétszakítja, és a bor elfolyik, a tömlők pedig tönkremennek.
38Hanem az új bort új tömlőkbe kell tölteni.
39És senki sem kíván legottan újbort (új vallást), aki óbort iszik (még abban a vallásban él, amelyben született); mert azt mondja: Nekem jó az óbor (a régi vallásom)