1JÉZUS MEGKÍSÉRTETÉSE (Mt 4:1-11; Mk 1:12-13) Jézus Szentlélekkel telve visszatért a Jordántól (Galileába), majd a Lélektől negyven napig ide-oda vezettetett a pusztaságban,
2ahol az ördög kísértette. Azokon a napokon nem evett semmit, és amikor azok a napok elmúltak, megéhezett.
3Akkor azt mondta néki az ördög: Ha Isten Fia vagy, mondd ennek a kőnek, hogy változzék kenyérré.
4Jézus így felelt néki: Meg van írva: Nem csak kenyérrel él az ember. (V. Mózes 8:3)
5Majd felvezette Őt az ördög egy hegyre, és megmutatta néki egy szempillantásban a világnak minden országát.
6És így szólt néki: Néked adom mind ezek felett az uralmat és az azzal járó dicsőséget, mert énnékem adatott, és én annak adom, akinek akarom.
7Azért ha leborulsz előttem, mind ez a tiéd lesz.
8Jézus így felelt néki: Meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak Őnéki szolgálj. (V. Mózes 6:13)
9Azután Jeruzsálembe vezette Őt, és a templom párkányára állította, és azt mondta néki: Ha Isten Fia vagy, vesd le innen magadat;
10mert meg van írva: Az Ő angyalainak parancsol felőled, hogy őrizzenek meg téged (Zsoltár 91:11-12),
11és kezükön hordozzanak téged, hogy lábadat meg ne üssed valami kőbe.
12Jézus így felelt néki: Megmondatott: Ne kísértsd az Urat a te Istenedet. (V. Mózes 6:16)
13És az ördög az után, hogy véghezvitt minden kísértést, eltávozott Őtőle bizonyos (kísértésre alkalmasabb) időig.
14JÉZUS MUNKÁLKODÁSA GALILEÁBAN (Mt 4:12-17; Mk 1:14-15) Jézus a Lélek erejével visszatért Galileába; és elterjedt felőle a hír a környéken mindenütt.
15És Ő tanított azoknak zsinagógáiban, és mindenki dicsőítette.
16JÉZUST A NÁZÁRETHIEK KIŰZIK MAGUK KÖZÜL (Mt 13:53-58; Mk 6:1-6) Elment Názárethbe is, ahol nevelkedett, és szokása szerint szombati napon bement a zsinagógába, és felállt, hogy az Írást felolvassa.
17Ésaiás Könyvét adták oda néki, és amikor a könyvet kinyitotta, arra a helyre talált, ahol ez volt megírva:
18Az Úr Lelke van rajtam, mert felkent engem; és azért küldött engem, hogy a szegényeknek hirdessem az evangéliomot, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek, és hogy a vakoknak hirdessem szemük megnyílását, hogy megszabadítsam az elnyomottakat,
19hogy hirdessem az Úr kedves esztendejét. (Ésaiás 61:1-2)
20Azután behajtván a könyvet, odaadta a szolgának és leült; és a zsinagógában mindenkinek szeme rajta függött.
21Ő pedig így kezdett nékik beszélni: Ma teljesedett be ez az Írás, amelyet az imént hallottatok.
22És mindenkinek tetszett az Ő beszéde, és csodálkoztak a kedves szavakon, amelyeket mondott, és így szóltak: Nem a József fia ez?
23És Ő azt mondta nékik: Bizonyára azt a közmondást fogjátok nékem mondani: Orvos, gyógyítsd meg magadat! Amiről hallottunk, hogy Kapernaumban megtetted, cselekedd meg mind azt itt is a te szülővárosodban.
24Majd azt mondta: Bizony mondom néktek, hogy egy próféta sem szívesen fogadott ember a maga szülővárosában.
25De igazán mondom néktek, sok özvegyasszony élt Illés napjaiban Izraelben, amikor az ég három esztendeig és hat hónapig bezáratott, úgyhogy az országban mindenütt nagy éhség támadt;
26ám azok közül senkihez sem küldetett Illés, hanem csak egy a szidoni Száreptában élő özvegyasszonyhoz.
27És sok leprás volt Izráélban Elizeus próféta idejében, de azok közül egy sem tisztult meg, csak a szüriai Naimán.
28A zsinagógában amikor ezeket hallották, valamennyien haragra gerjedtek,
29s fölkeltek és kiűzték Őt a városból, és elvezették a széléig annak a hegynek, amelyen városuk épült, hogy onnan letaszítsák;
30Ő azonban közöttük átmenvén, eltávozott.
31JÉZUS KAPERNAUMBAN; MEGGYÓGYÍT EGY ÖRDÖNGÖST (Mk 1:21-28) Jézus lement Kapernaumba, Galilea városába. Ott szombatonként tanította őket.
32És álmélkodtak a tanításán, mert hatalmas volt az Ő beszéde.
33Egyszer volt ott a zsinagógában egy tisztátalan, ördögi lélektől megszállt ember, aki hangosan felkiáltott:
34Ah, mi közünk egymáshoz, názárethi Jézus? Azért jöttél, hogy elpusztíts minket? Tudom, hogy te ki vagy: az Istennek Szentje.
35Jézus azonban megfenyegette őt: Némulj meg, és menj ki belőle! Az ördög akkor a megszállott embert odavágta közéjük, és azután kiment abból, és semmit sem ártott néki.
36Akkor rémület lepte meg mindnyájukat, és így szóltak egymáshoz: Miféle beszéd ez? Hatalommal és erővel parancsol a tisztátalan lelkeknek, és azok kimennek.
37És elterjedt felőle a hír a környéken mindenütt.
38JÉZUS MEGGYÓGYÍTJA PÉTER NAPÁT; KITERJESZTI MUNKÁLKODÁSÁT AZ ORSZÁG MINDEN RÉSZÉRE (Mt 8:14-17; Mk 1:29-39) Jézus felkelvén, a zsinagógából elment a Simon házába. Simon napa pedig nagy lázban szenvedett, és kérték Jézust, hogy segítsen rajta.
39Akkor hozzálépett, föléje hajolt, megfenyegette a lázat, és az elhagyta a beteget; ő pedig azonnal felkelt, és szolgált nékik.
40Napnyugtakor pedig mind azok, akiknek különféle bajban szenvedő betegeik voltak, azokat Jézushoz vitték, Ő mindegyikükre reátette kezét, és meggyógyította őket.
41Sokakból pedig az ördögök is kimentek, és azt kiáltozták: Te vagy az Isten Fia! De Ő megfenyegette azokat, és nem engedte, hogy beszéljenek, mert tudták, hogy Ő a Krisztus.
42Napkeltekor pedig elhagyta a házat, és elment egy elhagyatott helyre. A sokaság azonban kereste Őt, és amikor megtalálták, tartóztatták Őt, hogy ne menjen el tőlük.
43Jézus azonban azt mondta nékik: Más városoknak is kell, hogy hirdessem az Isten országáról szóló evangéliumot, mert azért küldettem.
44És hirdette az igét Júdea zsinagógáiban.