1AZ IGE TESTTÉ LETT; KERESZTELŐ JÁNOS ELSŐ TANÚBIZONYSÁGTÉTELE JÉZUSRÓL Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és az Ige Isten volt.
2Ez az Ige kezdetben Istennél volt.
3Minden Őáltala teremtetett, és nála nélkül semmi sem teremtetett, ami teremtetett.
4Őbenne élet volt, és ez az élet az embereknek világossága volt.
5És a világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be.
6Élt egy Istentől küldött ember, a neve János volt;
7ő mint tanúbizonyságtevő jött el, hogy tanúbizonyságot tegyen a világosságról, hogy Őáltala mindenki (a világosságban) hivővé legyen.
8Nem ő volt a világosság, hanem az volt a kötelessége, hogy tanúbizonyságot tegyen a világosságról.
9Az Ige volt az igazi világosság, amely megvilágosít minden e világra született embert.
10E világon volt már (az igazi világosság), és jóllehet a világ Őáltala teremtetett, a világ mégsem ismerte el Őt.
11A maga tulajdonába jött, és az övéi nem fogadták el Őt.
12Azonban mind azoknak, akik őt elfogadták, akik hisznek az Ő nevében (személyében), megadta azt a méltóságot, hogy Isten gyermekeivé legyenek;
13ezek nem vérből, sem testi ösztönből, sem valamely férfiú akaratából, hanem Istentől születtek.
14így lett az Ige testté, és vett lakozást miköztünk, és mi láttuk az Ő dicsőségét, mint az Atyától küldött egyszülött Fiúnak dicsőségét, aki kegyelemmel és igazsággal teljes.
15Tanúbizonyságot tesz Őróla János, aki így kiáltott: Ez az, akiről én (már előbb) így szóltam: Aki énutánam jön, méltóság tekintetében elébbvaló lett nálam, mert Ő előbb volt, mint én.
16Az Ő teljességéből kaptunk mi valamennyien, éspedig kegyelemre kegyelmet;
17mert a törvény Mózes által adatott, a kegyelem és az igazság azonban Jézus Krisztus által lett részünkké.
18Istent soha senki nem látta; Istennek egyszülött Fia, aki az Atya keblében van, az jelentette ki Őt.
19KERESZTELŐ JÁNOS TANÚBIZONYSÁGTÉTELE ÖNMAGÁRÓL (Mt 3:1-12; Mk 1:7-8; Lk 3:15-17) János Jézusról ezt a tanúbizonyságot tette, amikor a zsidók Jeruzsálemből papokat és levitákat küldtek őhozzá, hogy megkérdezzék őt: Ki vagy te?
20ő megvallotta és nem tagadta, nyíltan megvallotta: Én nem vagyok a Krisztus.
21És megkérdezték tőle: Hát akkor mi vagy? Illés vagy? És azt mondta: Nem vagyok. A Próféta vagy (akit mi várunk)? És ő felelt: Nem.
22Akkor azt mondták néki: Kicsoda vagy hát, hogy meg tudjunk felelni azoknak, akik minket küldtek: mit mondasz temagadról?
23És ő így felelt: Én a pusztaságban kiáltó szó vagyok; és azt mondom, amit Ésaiás próféta mondott: Egyengessétek az Úrnak útját. (Ésaiás 40:3)
24A küldöttek a farizeusok közül valók voltak,
25és tovább kérdezték őt, és azt mondták néki: Miért keresztelsz hát, ha nem vagy a Krisztus, sem Illés, sem a Próféta?
26János így felelt nékik: Én vízzel keresztelek, de itt van köztetek, akit ti nem ismertek;
27Ő az, aki utánam jön, és én nem vagyok méltó arra, hogy sarujának szíját megoldjam.
28Ezek Béthániában történtek, a Jordánon túl, ahol János keresztelt.
29KERESZTELŐ JÁNOS MÁSODIK TANŰBIZONYSÁGTÉTELE JÉZUSRÓL Másnap látta János, hogy Jézus őhozzá megy, és így szólt: íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világnak bűnét.
30Ez az, akiről én azt mondtam: Utánam jön egy férfiú, aki méltóság tekintetében elébbvaló lett nálam, mert Ő előbb volt, mint én.
31Eleinte én sem ismertem fel Őt, de hogy izráél népének kijelentessék, azért jöttem én, aki vízzel keresztelek.
32És János még tovább is tanúbizonyságot tett, mondván: Láttam, hogy a Lélek alászállt az égből, mint valami galamb, és őrajta maradt.
33De én akkor még nem ismertem fel Őt, azonban az, aki engemet küldött, hogy vízzel kereszteljek, Az mondta nékem: Akire látod, hogy a Lélek alászáll és őrajta marad, Ő az, aki Szentlélekkel keresztel.
34És én láttam, és tanúbizonyságot tettem arról, hogy ő az Isten Fia.
35AZ ELSŐ TANÍTVÁNYOK ELHÍVÁSA Másnap ismét ott állt János, és az ő tanítványai közül kettő;
36és amikor az ott elmenő Jézusra János rátekintett, így szólt: Íme, az Isten Báránya.
37A két tanítvány meghallotta ezeket a szavakat, és utánament Jézusnak.
38Jézus hátrafordult és látta, hogy azok követik őt, és így szólt nékik: Mit kívántok? Azok azt mondták néki: Rabbi (ami megmagyarázva azt jelenti: tanítómester), hol lakozol?
39Ő azt mondta nékik: Jertek, és majd meglátjátok. El is mentek; körülbelül tíz óra (d. u. négy óra) volt akkor - és meglátták, hogy hol lakik, és Őnála maradtak azon a napon.
40A kettő közül, akik ezt Jánostól hallották és Jézust követték, az egyik Simon Péter testvére, András volt;
41ez rövid idő múlva találkozott testvérével Simonnal és azt mondta néki: Megtaláltuk a Messiást (ami megmagyarázva azt jelenti: Krisztus).
42És Jézushoz vezette őt. Jézus rátekintett és azt mondta: Te Simon vagy, Jánosnak fia, téged majd Képhásznak hívnak (ami megmagyarázva azt jelenti: Péter, azaz Kőszikla).
43Másnap Jézus Galileába készült elmenni; akkor Fülöppel találkozott, és így szólt néki: Kövess engem.
44Fülöp Béthszaidából, András és Péter városából való volt.
45Fülöp azután Náthánáéllel találkozott, és azt mondta néki: Megtaláltuk azt, akiről Mózes írt a törvényben, és akiről a próféták szóltak: a názárethi Jézust, a József fiát.
46Náthánáél így szólt néki: Názárethből származhatik-é valami jó? Fülöp így felelt néki: Jöjj és lásd meg.
47Jézus látta, hogy Náthánáél Őhozzá megy, és azt mondta őróla: Imé, egy igazán izraelita, akiben nincsen álnokság.
48Náthánáél azt kérdezte tőle: Honnan ismersz engemet? Jézus azt mondta néki: Mielőtt Fülöp hívott téged, láttalak a fügefa alatt.
49Náthánáél így felelt néki: Mester, te az Isten Fia vagy, te izráél királya vagy.
50Jézus felelt és azt mondta: Te azért hiszel énbennem, mert azt mondtam néked, hogy láttalak a fügefa alatt? Ennél nagyobb dolgot is látsz majd.
51És azt is mondta: Bizony, bizony mondom néktek, meglátjátok majd a megnyílt eget és azt, hogy az Isten angyalai felszállnak és leszállnak az Ember Fiára.