James 4
1 HITÜNKNEK MEG KELL NYILVÁNULNIA MINDENNAPI ÉLETÜNKBEN: ÓVAKODJUNK AZ ELLENSÉGESKEDÉSTŐL, A VILÁGGAL VALÓ BARÁTKOZÁSTÓL, EGYMÁSNAK MEGSZÓLÁSÁTÓL Honnan vannak köztetek a háborúk, és honnan a harcok? Nem onnan a ti vágyódásaitokból-é, amelyek a ti tagjaitokban tusakodnak?
2 Kívántok valamit, de nem kapjátok meg; gyilkoltok és irigykedtek, és nem tudtok hozzájutni; harcoltok és háborúskodtok. Nem kapjátok meg azért, mert nem kéritek.
3 Vagy ha kéritek, mégsem juttok birtokába, azért mert azzal a gonosz szándékkal kéritek, hogy élvezeteitekre tékozoljátok.
4 Ti paráznák, nem tudjátok, hogy a világgal való barátkozás: az Istennel való ellenségeskedés? Aki tehát a világnak akar barátja lenni, Isten ellenségévé teszi magát.
5 Vagy azt vélitek, hogy ok nélkül mondja az írás: (Isten) féltékenyen vágyódik a lélek után, amelynek lakozást adott mibennünk?
6 De annál nagyobb kegyelemben részesít; azért mondja (az írás): Isten a felfuvalkodottaknak ellenük áll, az alázatosokat azonban kegyelemben részesíti.
7 Azért engedelmeskedjetek Istennek, az ördögnek pedig álljatok ellene, és akkor elfut majd tőletek.
8 Közeledjetek Istenhez, és Ő közeledni fog tihozzátok. Tisztítsátok meg kezeteket ti bűnösök, és szenteljétek meg szíveteket ti kétlelkűek.
9 Érezzétek meg, hogy milyen nyomorultak vagytok, s gyászoljatok és sírjatok; nevetéstek forduljon gyászra és örömötök szomorúságra.
10 Alázzátok meg magatokat az Úr előtt, és Ő majd felmagasztal titeket.
11 Atyámfiai, ne szóljátok meg egymást. Aki megszólja atyjafiát, vagy megítéli atyjafiát, az a törvény ellen szól, és a törvényt ítéli meg; ha pedig a törvényt megítéled, nem megtartója vagy a törvénynek, hanem bírája.
12 Csak egy törvényadó és bíró van, őnéki van hatalma arra, hogy üdvözítsen, és arra, hogy kárhozatra vessen. De ki vagy te, hogy megítéled felebarátodat?
13 HITÜNKNEK MEG KELL NYILVÁNULNIA MINDENNAPI ÉLETÜNKBEN: NE LEGYÜNK ELBIZAKODOTTAK Nosza most, ti akik azt mondjátok: Ma vagy holnap el fogunk menni ebbe vagy abba a városba, és ott el fogunk tölteni egy esztendőt, és kalmárkodunk majd, és nyereségünk lészen, -
14 hiszen azt sem tudjátok, hogy mit hoz reátok a holnap. Mert bizony pára vagytok, amely egy kevés ideig látszik, és azután eltűnik.
15 Ahelyett ezt kellene mondanotok: Ha az Úr akarja, és élni fogunk, akkor ezt vagy azt fogjuk cselekedni.
16 Ti azonban elbizakodottságotokban most dicsekedtek; minden ilyen dicsekedés gonosz.
17 Aki tehát tudja, hogy mi a jó, amit cselekednie kell, de nem cselekszi, az bűnös.