1AZ APOSTOL TANÍT ARRA, HOGY SZAKÍTSUNK A POGÁNY BŰNÖKKEL, AZ EGYHÁZI ÉLETBEN TANÚSÍTSUNK SZOLGÁLATKÉSZSÉGET ISTENNEK DICSŐSÉGÉRE Mivelhogy tehát Krisztus testileg szenvedett, ti is ugyanazon meggondolással fegyverkezzetek fel, mint Ő. Mert aki (keresztyénsége miatt) testileg szenvedett, abbahagyta a vétkezést,
2hogy többé ne az emberek bűnös vágyai szerint, hanem Isten akarata szerint élje testben még hátralévő idejét.
3Mert elég sok időt töltöttek el a múltban azzal, hogy a pogányok akaratát cselekedtétek, azaz: bujálkodásban, bűnös vágyakozásban, részegeskedésben, dőzsölésben, italozásban, bűnös bálványimádásban éltetek.
4Azok az istenkáromlók megütköznek azon, hogy ti már nem rohantok velük együtt az istentelenségnek ugyanazon áradatába, és azért rágalmaznak titeket;
5de majd számot adnak ők Annak, aki készen áll, hogy megítélje az élőket és a halottakat.
6Mert azért hirdettetett az evangéliom a halottaknak is, hogy ámbár testileg ítélet (halál) sújtotta őket mint embereket, de azután éljenek úgy, mint az Isten azaz lelkileg.
7Immár mindennek vége elközelgetett. Azért legyetek értelmesek és józanok, hogy imádkozhassatok;
8mindenekelőtt szüntelenül szeressétek egymást, mert a szeretet sok bűnt elfedez;
9legyetek egymás iránt vendégszeretők, zúgolódás nélkül
10Mindnyájan aszerint, amint kegyelmi ajándékot kaptatok úgy szolgáljatok azzal egymásnak, mint Isten sokféle kegyelmének jó sáfárjai:
11ha valaki szól, úgy szóljon, mint aki Isten igéjét szólja; ha valaki szolgál, azzal az erővel szolgáljon, amelyet Isten elegendő mértékben ád, hogy Jézus Krisztus által mindenben az Isten dicsőíttessék; Övé a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké! Ámen.
12AZ APOSTOL TANÍT A SZENVEDÉSEKNEK ISTENBE VETETT BIZALOMMAL VALÓ ELHORDOZÁSÁRA Szeretteim, ne ütközzetek meg a ti megpróbáltatástok végett köztetek támadt tűzvészen, mintha valami szokatlan dolog történnék veletek,
13sőt amely mértékben résztvesztek Krisztus szenvedéseiben, abban a mértékben örüljetek, hogy az Ő dicsőségének kijelentésekor is ujjongva örvendezhessetek.
14Ha Krisztus neve miatt gyaláznak titeket, boldogok vagytok, mert megnyugszik rajtatok a dicsőségnek és az Istennek lelke.
15De közületek senki ne szenvedjen mint gyilkos vagy tolvaj, vagy gonosztevő, vagy mint mások dolgába beleavatkozó;
16ha pedig mint keresztyén szenved, ne szégyellje, sőt dicsőítse ezzel a névvel az Istent.
17Mert itt az ideje, hogy az ítélet az Isten házán (az eklézsián) elkezdődjék; ha pedig először mirajtunk kezdődik el, mi lesz a vége azoknak, akik az Isten evangéliumának nem engedelmeskednek?
18És ha a megigazult (az istenfélő) csak alig menekül meg (az üldözésektől és alig tud üdvösségre jutni), az istentelen és bűnös (a végső ítélet napján) hol lesz látható?
19Azért azok is, akik az Isten akarata szerint szenvednek, bízzák lelküket a hű Teremtőre, és cselekedjenek jót.