1ALAPVETŐ GONDOLATOK A HÁZASÉLETRŐL Most pedig a leveletekben föltett kérdésekre felelek: Jól teszi a férfiú, ha nővel nem érintkezik.
2Azonban a paráználkodás elhárításának okáért minden (keresztyén) férfiúnak legyen törvényes felesége, és minden (keresztyén) nőnek legyen tulajdon férje.
3A férj tegye meg házastársi kötelességét felesége iránt, hasonlóképpen a feleség is férje iránt.
4A feleség nem ura a maga testének, hanem a férje; hasonlóképpen a férj sem ura a maga testének, hanem a felesége.
5Ne vonjátok el magatokat egymástól, legföljebb közös megegyezéssel egy ideig, hogy az imádkozásnak szenteljétek magatokat, de az után ismét együtt legyetek, hogy ne kísérthessen meg titeket a Sátán, mivelhogy kívánságotokat nem tudjátok megfékezni.
6Ezt azonban kedvezésképpen mondom, nem parancsként.
7Szeretném, ha minden férfi úgy volna, mint én; de kinek-kinek saját kegyelmi ajándéka van Istentől, az egyiknek így, a másiknak úgy.
8NŐTLENSÉG ÉS ELVÁLÁS A nem házasoknak és az özvegyeknek azt mondom: Jól teszik, ha úgy maradnak, amint én is vagyok;
9de ha nem tudják magukat megtartóztatni, házasodjanak meg, mert jobb megházasodni, mint a nemi vágy tüzében emésztődni.
10Azoknak pedig, akik megházasodtak, parancsolom, - de nem én, hanem az Úr, - hogy az asszony ne váljék el férjétől;
11ha azonban elválik, ne menjen ismét férjhez, vagy pedig béküljön ki a férjével; parancsolom a férfiúnak is, hogy feleségét ne bocsássa el.
12A VEGYES HÁZASSÁG A többieknek pedig én mondom, nem az Úr: Ha valamelyik atyafinak hitetlen felesége van, és az együtt akar élni férjével, a férj ne bocsássa el őt.
13És ha valamelyik (keresztyén) asszonynak hitetlen férje van, és az együtt akar élni feleségével, ne bocsássa el a férjét;
14mert a hitetlen férj meg van szentelve felesége által, és a hitetlen feleség meg van szentelve a (keresztyén) férj által; mert máskülönben gyermekeitek tisztátalanok volnának, most azonban szentek.
15Ha pedig a hitetlen házastárs el akar válni, váljék el; ilyen esetben a keresztyén férj vagy a keresztyén feleség nincs megkötve; de az Isten arra hívott el titeket, hogy egymással békességben éljetek.
16Mert mit tudod te asszony, hátha meg fogod menteni (a kárhozattól) a férjedet! Vagy mit tudod te férfiú, hátha meg fogod menteni (a kárhozattól) a feleségedet!
17AZ ELHÍVOTT KERESZTYÉN MIKÉNT VISELKEDJÉK AZ ÚRTÓL MEGSZABOTT ÉLETKÖRÜLMÉNYEI KÖZT Egyébként amint az Úr kinek-kinek megszabta életkörülményeit, amilyen állapotban kit-kit elhívott az Isten, abban az állapotban éljen tovább is. Én minden eklézsiában ekképpen rendelkezem.
18Mint körülmetélt hívatott el (például) valaki? Ne tüntesse el körülmetéltségét. Körülmetéletlen állapotban hívatott el valaki? Ne metélkedjék körül.
19A körülmetéltség semmiképpen sem fontos, úgyszintén a körülmetéletlenség sem, csupáncsak az Isten parancsolatainak megtartása.
20Ki-ki abban az állapotban, amelyben elhívatott, ugyanabban maradjon meg.
21Rabszolgaként hívattál el? Ne törődj vele. De ha szabaddá lehetsz, inkább élj a szabadsággal.
22Mert az Úrban elhívott rabszolga: az Úrnak szabaddá tett embere; hasonlóképpen az, aki szabad emberként hívatott el: az Krisztusnak szolgája.
23Drága áron vétettetek meg; azért ne legyetek embereknek rabszolgái.
24Atyámfiai, mindenki amely állapotban elhívatott, abban maradjon meg Istennek színe előtt.
25A NŐTLENSÉG A hajadonok felől nincsen parancsolatom az Úrtól, de mint olyan adok tanácsot, aki az Úrtól kegyelemben részesültem, hogy megbízható legyek.
26Úgy vélekedem azért, hogy a mostani nehéz időkben az embernek az a jó, ha úgy marad, ahogyan van.
27Feleséghez vagy kötve? Ne keress válást. Nincs feleséged? Ne keress feleséget.
28De ha megházasodsz is, nem vétkezel; és ha a hajadon férjhez megy, nem vétkezik; az ilyeneknek azonban testileg nyomorúságos lesz a földi életük; én pedig szeretnélek titeket megkímélni.
29MILYEN VISELKEDÉST AJÁNL A KÖZELGŐ VÉG? Azért azt mondom, atyámfiai: Az idő (a végső ítéletig) rövidre szabott; ezután tehát azok is, akiknek van feleségük, úgy éljenek, mintha nem volna;
30és azok akik sírnak, mintha nem sírnának, és azok akik örvendeznek, mintha nem örvendeznének, és azok akik vásárolnak valamit, mintha az nem volna az övék,
31és akik e világból hasznot húznak, mintha nem húznának; mert ennek a világnak ábrázatja elmúlik.
32Én azt szeretném, hogy ti gond nélkül éljetek. Aki nem házas, annak az Úr dolgaira van gondja, arra hogy milyen módon tessék az Úrnak;
33aki azonban megházasodott, annak a világi dolgokra van gondja, arra hogy mi módon tessék a feleségének;
34így kétfelé oszlik a gondja. Annak a nőnek, akinek nincsen férje, valamint a hajadonnak is az Úr dolgaira van gondja, arra hogy szent legyen mind testében mind lelkében; amelyik nő azonban férjhez ment, annak a világi dolgokra van gondja, arra hogy mi módon tessék a férjének.
35Mind ezt pedig a ti saját javatokra mondom, és nem azért, hogy tőrbe ejtselek titeket, hanem azért, hogy tisztességesen éljetek, s akadálytalanul és állhatatosan az Úrnak szolgáljatok.
36A HAJADONOK ÉS AZ ÖZVEGYEK Ha pedig valaki azt gondolja, hogy nem tisztességes dolog, ha hajadon leányát engedi megöregedni, - és így is kell vélekednie, - tegye amit helyesnek tart; adja férjhez, azzal nem vétkezik.
37Aki ellenben arra a szilárd meggyőződésre jutott, és mi sem kényszeríti másra, - tehát ura a saját akaratának, - és akképpen döntött szívében, hogy leányát hajadon állapotban tartja, helyesen cselekszik.
38Azért hát az is helyesen cselekszik, aki férjhez adja hajadon leányát; de még helyesebben fog cselekedni az, aki nem adja férjhez.
39Az asszony, amíg a férje él, ahhoz van kötve; de ha férje meghal, szabad, és férjhez mehet ahhoz, akihez akar, de csak az Úrban (azaz keresztyén lelkülettel).
40Az én véleményem szerint azonban boldogabb, ha úgy marad; pedig hiszem azt, hogy bennem is az Isten Lelke van.