1Ha tehát van valami bátorítás Krisztusban, ha van valami szeretet vigasztalásban, ha van valami szellemi közösség, ha van valami bensőség és könyörület,
2akkor tegyétek teljessé örömömet (azzal), hogy egyetértetek, ugyanazon szeretet legyen bennetek, egyet gondolva, közös lelkesedéssel,
3semmit ne tegyetek viszálykodásból, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázatosságból egyik a másikat önmagánál különbnek tartsa.
4ne keresse ki-ki a maga javát, hanem mindenki a másokét is,
5Az a lelkület hasson át benneteket, ami Krisztus Jézusban is van,
6Aki amikor Isten alakjában volt, nem tekintette zsákmánynak, hogy az Istennel egyenlő,
7hanem megüresítette (ön)magát, rabszolgai formát vett fel, emberekhez lett hasonló, külsejét tekintve embernek találták,
8megalázta magát, engedelmes lett halálig, éspedig a kereszthalálig,
9ezért Isten is fölmagasztalta Ót, és ajándékozott neki oly nevet, amely fölötte van minden névnek,
10hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, az égen levőké és földön levőké és földalattiaké,
11és minden nyelv vallja, hogy Úr Jézus Krisztus az Atya Isten dicsőségére.
12Azért szeretteim, ahogyan mindig engedelmesek voltatok, nem csak jelenlétemben, hanem most sokkal inkább a távollétemben, félelemmel és rettegéssel munkáljátok üdvösségeteket,
13mert Isten az, aki munkálja bennetek az akarást és a munkálást jótetszésének megfelelően.
14tegyetek meg mindent zúgolódás és habozás nélkül,
15hogy legyetek kifogástalanok (feddhetetlenek) és tiszták Istennek ártatlan (ócsárlástól mentes) gyermekei e fonák és kificamodott (elferdült) nemzedékben, akik között úgy vagytok, mint a (fénylő) csillagok a világban.
16az élet Igéjéhez ragaszkodjatok az én dicsekvésemre a Krisztus napján, hogy nem futottam hiába és nem hiába fárad(oz)tam,
17de ha kiöntenek is engem, mint italáldozatot, a ti hithűségetek áldozatánál és szent szolgálatánál, örülök és együtt örülök mindnyájatokkal,
18ugyanígy ti is örüljetek és örüljetek velem együtt.
19És remélem az Úr Jézusban, hogy Timótheust hamarosan elküldöm hozzátok, (azért) hogy én is jó lélekkel legyek, ha értesülök dolgaitokról,
20mert senkim sincs, aki vele rokonlelkületű, aki igazán szívén viseli ügyeteket,
21mert mindenki a maga hasznát keresi, nem a Krisztus Jézusét,
22az ő megbízhatóságát (kipróbált voltát) pedig ismeritek, mivelhogy mint atyjának a gyermek, velem együtt (rab)szolgált az evangéliumban.
23Azt remélem, hogy tüstént elküldöm, mihelyt meglátom dolgaim állását,
24bízom az Úrban, hogy én magam is hamarosan elmehetek,
25azt pedig szükségesnek tartottam, hogy elküldjem hozzátok Epafrodituszt, a testvéremet és munkatársamat és bajtársamat, nektek pedig mint apostolt és szolgálatvégzőt, akit ti küldtetek azért, hogy szükségemben szolgálatomra legyen,
26ugyanis nagyon vágyódott mindnyájtok után és nyugtalankodott, mert meghallottátok, hogy gyengélkedik.
27Mert beteg is volt, egészen közel a halálhoz, de Isten (meg)könyörült rajta, de nemcsak rajta, hanem rajtam is, hogy bánat ne érjen,
28így sietve útnak indítottam, (azért) hogy viszontlátva (őt), örüljetek neki, és kevésbé kelljen szomorkodnom.
29Fogadjátok hát őt az Úrban, minden örömmel, és becsüljétek meg az ilyeneket,
30mivelhogy a Krisztus munkájáért közel került a halálhoz, a lelkét kockáztatta, (azért) hogy a nekem tett szolgálattal pótolja a ti hiányotokat,