John 21
1 Ezek után láthatóvá tette magát ismét Jézus a tanítványoknak a Tibériás tengerén(él), láthatóvá tétele pedig így történt:
2 Együtt voltak Simon Péter és Tamás, az Ikernek mondott, és Nátánáel, aki a galileai Kánából való volt és a Zebedeus fiai és más kettő a tanítványok közül.
3 Ezt mondta nekik Simon Péter: elmegyek halászni: ezt mondták neki: elmegyünk mi is veled együtt. Kimentek és beszálltak a hajóba és azon az éjszakán nem fogtak semmit.
4 Amikor pedig kora reggel lett (megvirradt), megállt Jézus a tengerparton, persze nem tudták a tanítványok, hogy Jézus az.
5 Ezt mondta tehát nekik Jézus: fiacskáim, nincs-e valami ennivalótok?
6 Ezt válaszolták neki: nincsen. Ő pedig ezt mondta nekik: vessétek ki a hajó jobb oldalán a hálót és találtok. Kivetették hát, de kihúzni már nem bírták a halak sokasága miatt.
7 Ezt mondta hát az a tanítvány, akit szeretett Jézus, Péternek: az Úr az! Simon Péter tehát amint hallotta, hogy az Úr az, ruháját magára kapta, mert mezítelen volt és beugrott a vízbe.
8 A többi tanítvány pedig a hajóval ment, mert nem voltak messze a (száraz)földtől, hanem mintegy kétszáz könyöknyire, vonszolták magukkal a hálót a halakkal.
9 Amint pedig a partra kiléptek, megpillantották a parazsat és hal volt rátéve és kenyér.
10 Ezt mondta nekik Jézus: hozzatok a halakból, amelyeket most fogtatok.
11 Feljött Simon Péter és kihúzta a hálót a szárazra, amely tele volt nagy halakkal százötvenhárommal és noha ennyi volt, nem szakadt el a háló.
12 Jézus így szólt nekik: jertek ide, reggelizzetek. Senki sem merte a tanítványok közül megkérdezni Őt: Te ki vagy? tudták, hogy az Úr az.
13 Odajött Jézus, fogta a kenyeret és adott nekik, hasonlóképpen a halakból is.
14 Ezzel már harmadszor jelent meg (tette magát láthatóvá) Jézus a tanítványoknak miután életre kelt a halottak közül.
15 Amikor tehát megreggeliztek, ezt mondta Simon Péternek Jézus: Simon, János fia jobban (inkább) szeretsz-e engem ezeknél? ezt válaszolta neki: igen Uram, Te tudod, hogy kedvellek téged. (Jézus) ezt mondta neki: legeltesd a bárányaimat.
16 Újra mondta neki, másodszor: Simon, János fia, szeretsz-e engem? Ezt válaszolta neki: igen, Uram, Te tudod, hogy kedvellek téged. Ezt mondta neki: pásztorold a juhocskáimat.
17 Majd harmadszor mondta neki: Simon, János fia, kedvelsz-e engem? Megszomorodott Péter, hogy ezt mondta neki harmadszor: kedvelsz-e engem? És ezt mondta neki: Uram, mindent tudsz, Te tudod, hogy kedvellek téged. Jézus ezt mondta neki: legeltesd a juhocskáimat.
18 Ámen, Ámen mondom neked, amikor fiatalabb voltál felövezted magadat és arra jártál, ahová akartál, amikor pedig megöregszel, kinyújtod (kitárod) kezeidet és más övez fel téged és oda visz majd, ahová nem akarod.
19 Ezt pedig azért mondta, hogy jelezze milyen halállal dicsőíti majd meg az Istent. És miután ezt mondta, így szólt hozzá: kövess engem!
20 Megfordulva pedig Péter látta, hogy az a tanítvány követi, akit Jézus szeretett és aki a vacsorán az Ő mellére borult és ezt mondta: Uram, ki az aki kiszolgáltat (átad) téged?
21 Ezt látva Péter ezt mondta Jézusnak: Uram, ezzel (vele) pedig mi lesz?
22 Jézus pedig ezt mondta: ha azt akarom, hogy megmaradjon míg eljövök, mit tartozik rád? te engem kövess!
23 Ez a szó pedig úgy ment ki a testvérek közé, hogy az a tanítvány nem hal meg, pedig nem azt mondta neki Jézus, hogy nem hal meg, hanem: ha azt akarom, hogy megmaradjon, míg eljövök, mit tartozik rád?
24 Ez az a tanítvány, aki tanú(bizony)ságot tesz ezekről és leírta ezeket és tudjuk, hogy valóigaz az ő tanú(bizony)ságtétele.
25 De van sok más is, amit Jézus tett, amit ha egyenként megírnának, úgy Gondolom, maga a világ sem tudná befogadni a könyveket (könyvtekercseket), amelyeket megírtak.