1 Corinthians 14
1 törekedjetek a szeretetre, buzogjatok a szellemi ajándékokért, de leginkább, hogy prófétáljatok,
2 mert aki nyelven szól, nem embereknek szól, hanem Istennek, mert senki sem érti, Szellemben szól pedig titkokat,
3 aki pedig prófétál, embereknek szól épülést, buzdítást és vigasztalást,
4 aki nyelven szól, önmagát építi, aki pedig prófétál a (kihívott) gyülekezetet (eklézsiát) építi,
5 akarnám pedig, hogy mindnyájan szóljatok nyelveken, de még inkább, hogy prófétáljatok, nagyobb a prófétáló, mint a nyelveken szóló, kivéve, ha meg is magyarázza, hogy a gyülekezet épülést nyerjen,
6 most pedig testvérek, ha elmegyek hozzátok nyelveken szólva, mit használok nektek, ha nem szólok néktek kinyilatkoztatásban is, vagy ismeretben, vagy prófétálásban, vagy tanításban?
7 éppen így a lélektelen hangszerek is akár fuvola, vagy citera, ha nem adnak különböző hangokat, hogyan ismerjük meg amit fuvoláznak vagy amit citeráznak?
8 mert ha a trombita bizonytalan hangot ad, ki készül a harcba?
9 így ti is a nyelvenszólás által, ha nem jól érthető szavakat szóltok, hogyan ismerik meg, mit szóltok? Csak a levegőbe fogtok beszélni.
10 Ki tudja például, hogy a hangoknak mily sokféle neme van a világon és egy sem érthetetlen,
11 ha tehát nem ismerem a hang jelentését, a szóló számára idegen maradok, és az, aki szól, az is idegen marad az én számomra,
12 ezért ti is, mivel szellemi ajándékokért buzogtok, igyekezzetek, hogy abban bővelkedjetek, ami a kihívott gyülekezet (eklézsia) épülésére szolgál.
13 Azért aki nyelven szól, imádkozzék, hogy meg is magyarázza,
14 mert, ha nyelven szólással imádkozom, a szellemem imádkozik, de az értelmem gyümölcstelen,
15 hogy van tehát? imádkozom Szellemmel, de imádkozom értelemmel is, éneklek Szellemmel, de éneklek az értelemmel is,
16 mert ha Szellemmel adsz hálát, az ott helyet foglaló avatatlan hogyan mond Áment hálaadásodra, ha nem érti mit mondasz?
17 mert te ugyan szépen adsz hálát, de a másik nem épül,
18 hálát adok az Istennek, hogy mindnyájatoknál jobban szólok nyelveken,
19 de a (kihívott) gyülekezetben (eklézsiában) inkább akarok öt szót az értelmemmel szólni, hogy másokat is oktassak, mint tízezer szót nyelven szólásban.
20 Testvérek, értelemben ne legyetek kis gyermekek, hanem a rosszban legyetek kiskorúak, de az értelemben tökéletesek (végcélba jutottak) legyetek.
21 A törvényben írva van, hogy: másféle nyelveken és másféle ajkakkal szólok majd ehhez a néphez, és így sem hallgatnak rám, ezt mondja az Úr,
22 tehát a nyelveken szólás nem a hívőknek van jelül, hanem a hitetleneknek, a prófétálás pedig nem a hitetleneknek, hanem a hívőknek,
23 ha tehát egybegyűl az egész (kihívott) gyülekezet (eklézsia) egy helyen és mindenki nyelveken szól, és bejönnek a be nem avatottak vagy hitetlenek, nem azt mondják-e, hogy őrjöngtök (elment az eszetek)?
24 de ha mind prófétálnak, és bejön egy hitetlen vagy avatatlan, és azt mind meggyőzik (megfeddik), mind megítélik,
25 a szíve rejtett dolgai felszínre kerülnek, és akkor arcra borulva imádja az Istent és megvallja, hogy valóban az Isten bennetek van,
26 hogyan van tehát testvérek? amikor összegyűltök, akinek van zsoltára (dicsőítő éneke), tanítása, kinyilatkoztatása, nyelvadománya, annak magyarázata, az mind épüléstekre legyen,
27 ha nyelven szól valaki, kettő vagy legfeljebb három, mégpedig egymás után és egy magyarázza meg,
28 ha pedig nincs magyarázó, hallgasson a (kihívott) gyülekezetben (eklézsiában), önmagának szóljon és az Istennek.
29 Próféták pedig ketten vagy hárman szóljanak, és a többiek bírálják meg,
30 de ha egy másik ott ülő kap kinyilatkoztatást, az előbbi hallgasson el,
31 mert egymás után mind prófétálhattok, hogy mindenki tanuljon és mindenki felbuzduljon (vigaszt vegyen)
32 és a próféta szellemek a prófétáknak alávetik magukat,
33 mert Isten nem a zűrzavar (felforgatás) Istene, hanem a békességé, amint a szentek összes gyülekezeteiben,
34 az asszonyok a (kihívott) gyülekezetekben hallgassanak, mert nincs megengedve nekik, hogy szóljanak, hanem engedelmesek legyenek, amint a törvény is mondja,
35 ha pedig valamit tanulni akarnak, otthon, a saját férjüket kérdezzék meg, mert nem illő dolog (szégyenletes) asszonyoknak szólni a (kihívott) gyülekezetben (az eklézsiában),
36 vagy tőletek indult ki az Isten Igéje vagy csak hozzátok jutott el?
37 Ha valaki azt gondolja, hogy ő próféta vagy szellemi ember, vegye tudomásul (ismerje fel): amiket írok nektek, az az Úr parancsa,
38 ha pedig valaki ezt nem ismeri el, őt sem fogják elismerni.
39 Úgyhogy testvéreim, törekedjetek (buzduljatok fel) a prófétálásra és a nyelveken szólást ne akadályozzátok (tiltsátok),
40 minden illő módon (ékesen) és rendben történjék.