Titus 1
1 Pál, Istennek szolgája, Jézus Krisztusnak pedig apostola, az Isten választottainak hite szerint és az igazság ismerete szerint, mely a jámborságban nyilvánul,
2 az örök élet reménységére, melyet megígért az Isten, aki nem hazudik, örök idők előtt;
3 annak idején pedig kijelentette az ő igéjét a tanítás által, mely a mi Üdvözítő Istenünknek parancsa szerint rám bízatott:
4 Titusnak, a közös hitnél fogva szeretett fiamnak, kegyelem és békeség az Atya Istentől és Krisztus Jézustól, a mi Üdvözítőnktől!
5 Azért hagytalak téged Krétában, hogy ami hiányzik, pótold, és rendelj városonként egyházi elöljárókat, amint meghagytam neked.
6 Olyant, aki kifogástalan, egyszer házasodott, kinek hivő gyermekei vannak, kik paráznaságról nem vádolhatok, vagy engedetlenek.
7 Mert a püspöknek, mint Isten sáfárának, feddhetetlennek kell lennie, nem kevélynek, nem haragosnak, nem részegesnek, nem verekedőnek, nem rút haszonlesőnek,
8 hanem vendégszeretőnek, kegyesnek, józannak, igaznak, szentnek, önmegtartóztatónak,
9 a tanítás szerint való igaz beszéd szorgalmas megtartójának, hogy képes legyen a józan tudományra buzdítani és az ellenmondókat megcáfolni:
10 Mert vannak sokan engedetlenek is, hiábavaló beszédűek és ámítok, különösen akik a körülmetélésből valók,
11 kiket el kell hallgattatni, mivel egész házakat fölforgatnak, azt tanítván, amit nem kellene, rút nyereség kedvéért.
12 Egyik közőlük, az ő saját prófétájuk, azt mondotta: A krétaiak mindig hazugok, gonosz vadállatok, rest hasak.
13 Ez a tanúságtétel igaz. Minekokáért feddjed meg őket keményen, hogy épek legyenek a hitben,
14 nem hallgatva a zsidó mesékre és az igazságtól elfordult emberek parancsolataira.
15 A tisztáknak minden tiszta, a megfertőzötteknek és hitetleneknek ellenben semmi sem tiszta, hanem be van szennyezve az ő elméjök és lelkiismeretük.
16 Azt vallják, hogy ismerik az Istent, cselekedetekkel pedig tagadják, mivel utálatosak és hitetlenek, és minden jó cselekedetre alkalmatlanok.