1Mi, akik erősebbek vagyunk, tartozunk a gyengék gyarlóságait elviselni, és nem önmagunkban tetszelegni.
2Mindegyiktek keresse felebarátja kedvét annak javára és épülésére.
3Mert Krisztus nem a maga kedvét kereste, hanem amint irva van: A téged szidalmazóknak szidalmai hullottak rám.
4Mert minden, ami irva van, a mi tanulságunkra van megírva, hogy béketürés és az írások vigasztálasa által reményre tegyünk szert.
5A béketürés és vigasztalás Istene pedig adja meg nektek, hogy egymással egyetértsetek a mi Urunk Jézus Krisztus (példája) szerint,
6hogy egyetértve, egy szájjal tiszteljétek Istent, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyját.
7Ennekokáért fogjátok egymásnak pártját, valamint Krisztus is pártotokat fogta, Isten dicsőségére!
8Mert azt mondom, hogy Jézus Krisztus szolgája lett a körülmetélkedésnek Isten igazmondása miatt, az atyáknak tett ígéretek megerősítésére;
9a pogányok pedig az ő irgalmasságáért magasztalják Istent, amint irva van: Azért magasztallak téged, Uram, a pogányok között, és énekelek nevednek.
10És ismét mondja: Örvendjetek pogányok az ő népével.
11És ismét: Dicsérjétek az Urat minden nemzetek, és magasztaljátok őt minden népek!
12És ismét azt mondja Izaiás: Jesszének gyökere lesz, és aki abból támad a nemzetek kormányzására, abban biznak a nemzetek.
13A reménység Istene pedig töltsön el titeket minden örömmel és békeséggel a hitben, hogy bővelkedjetek a reményben és a Szentlélek erejében!
14Én pedig magam is megvagyok győződve, testvéreim, arról, hogy ti is telve vagytok szeretettel, telve minden tudománnyal, úgy hogy képesek vagytok egymást meginteni.
15Mindazáltal kissé szabadabban irtam nektek, testvérek, hogy emlékeztesselek titeket, ama kegyelemnél fogva, mely nekem Istentől adatott,
16miszerint Krisztus Jézusnak szolgája vagyok a pogányok között, hirdetve az Isten evangéliumát, hogy a pogányok áldozata kedves legyen, és megszenteltessék a Szentlélek által.
17Az én dicsőségem tehát Jézus Krisztusban van Isten előtt.
18Mert semmit sem merek mondani, amit Krisztus én általam nem cselekedett a pogányok meghódítására, szóval és tettel,
19jelek és csodák erejével, a Szentlélek erejével; úgy hogy Jeruzsálemtől kezdve köröskörül egész Illiriáig hirdettem Krisztus evangéliumát.
20És így hirdettem az evangéliumot, nem ott, ahol Krisztus neve már ismeretes volt, nehogy más által lerakott alapra építsek, hanem amint irva van:
21Akiknek nem hirdették őt, meglátják, és akik nem hallották, megértik.
22Ezért is voltam leginkább akadályozva hozzátok menni, és gátolva vagyok mindeddig.
23Most azonban, midőn eme tartományokban nincs többé tennivalóm, tihozzátok menni pedig sok esztendő óta kívánkozom;
24midőn Hispániába indulok, reménylem, hogy átmenőben meglátlak titeket, és ti elkísértek engem oda, miután előbb nálatok egy kissé kipihentem magamat.
25Most tehát elutazom Jeruzsálembe a szenteknek szolgálni.
26Mert Macedónia és Akája jónak látták a Jeruzsálemben levő szentek szegényeinek némi gyűjtést rendezni.
27Jónak látták, de ezzel tartoznak is nekik. Mert ha a pogányok az ő lelki javaikban részesültek, tartoznak nekik az anyagiakban segitségökre lenni.
28Amikor majd ezt teljesítettem, és nekik ez összeget kézbesítettem, ti felétek megyek Hispániába.
29Tudom pedig, hogy mikor hozzátok megyek, a Krisztus evangéliumának bőséges áldásával érkezem.
30Kérlek azért titeket, testvéreim, a mi Urunk Jézus Krisztusra, és a Szentlélek szeretetére, segítsetek engem Istenhez küldött imádságaitokkal,
31hogy megszabaduljak a hitetlenektől, kik Judeában vannak, és az én szolgálatomnak áldozata kedves legyen a szenteknek Jeruzsálemben,
32hogy Isten akarata szerint örömmel mehessek hozzátok és kipihenhessem magamat nálatok.
33A békeség Istene pedig legyen mindnyájatokkal! Ámen