1Minden ember engedelmeskedjék a felsőbb hatóságoknak, mert nincs hatalom, mint csak Istentől, amelyek pedig vannak, Istentől vannak rendelve.
2Aki tehát ellene szegül a hatalomnak, Isten rendelésének szegül ellene. Akik pedig ellenszegülnek, kárhozatot hoznak önmagokra.
3Mert az elöljárók nem arra valók, hogy a jó cselekedettől elijesszenek, hanem a rossztól. Ha nem akarsz a hatóságtól félni, tégy jót, és meg fog dicsérni.
4Mert az Isten szolgája ő a te javadra. De ha rosszat teszesz, félj! Mert nem hiába viseli a kardot. Mert Isten szolgája, hogy végrehajtsa a büntetést azon, ki rosszat cselekszik.
5Ennélfogva szükségképen engedelmeskedjetek, nemcsak a büntetés miatt, hanem a lelkiismeret végett is.
6Hiszen ez okból fizetitek az adókat is; mivel ők Isten szolgái, kik erre vannak rendelve.
7Adjátok meg tehát mindenkinek, amivel tartoztok: akinek adóval, adót; akinek vámmal, vámot; akinek félelemmel, félelmet; akinek tisztelettel, tiszteletet.
8Senkinek ne tartozzatok semmivel, mint csak az egymás iránt való szeretettel; mert aki szereti felebarátját, teljesítette a törvényt.
9Mert: Ne paráználkodjál, ne ölj, ne lopj, hamis tanúságot ne szólj, ne kívánd a másét, és ami egyéb parancsolat van, össze van foglalva e szóban: Szeressed felebarátodat, mint tennenmagadat!
10A felebaráti szeretet rosszat nem cselekszik. A törvény teljesítése tehát a szeretet.
11És ezt - mivel tudjuk az időt, hogy már itt az óra, az álomból felkelnünk. Mert most közelebb van ami üdvösségünk, mint mikor hívőkké lettünk.
12Az éj előrehaladt, a nap pedig elközelgetett. Vessük le tehát a sötétség cselekedeteit, és oltsuk fel a világosság fegyvereit!
13Járjunk tisztességesen, mint nappal, nem lakmározásban és részegeskedésben, nem ágyasházakban és szemtelenségekben, nem perlekedésben és versengésben;
14hanem öltsétek magatokra az Úr Jézus Krisztust, és a testet ne dédelgessétek rossz kívánságokban.