1Azt kérdem tehát: Vajjon Isten elvetette az ő népét? Távolról sem! Hiszen én is Izraelita vagyok, Ábrahám ivadékából, Benjámin nemzetségéből.
2Nem vetette el Isten az ő népét, melyet előre ismert. Vagy nem tudjátok-e mit mond az irás Illésről, miképen panaszkodik Istennek Izrael ellen?
3Uram! a te prófétáidat megölték, oltáraidat felforgatták, és én egyedül maradtam, és életemre törnek.
4Ám mit mond neki az isteni válasz? Meghagytam magamnak hétezer férfit, kik nem hajtottak térdet Baál előtt.
5Így tehát mostanában is egy maradvány a kegyelem választása szerint megmenekült.
6Ha pedig kegyelemből, akkor nem cselekedetekért; mert különben a kegyelem már nem volna kegyelem.
7Hogyan tehát? Amit Izrael keresett, nem nyerte meg. A választottak azonban megnyerték, a többiek ellenben elvakultak,
8amint irva van: Isten a kábultság lelkét adta nekik, szemeket, hogy ne lássanak, és füleket, hogy ne halljanak mai napiglan.
9És Dávid mondja: Váljon nekik az ő asztaluk tőrré és hálóvá, botránkozássá és büntetéssé.
10Homályosuljanak el szemeik, hogy ne lássanak, és görbítsd meg hátukat mindenkor.
11Kérdem tehát: Vajjon annyira megbotlottak, hogy elestek? Épen nem! Sőt az ő botlásuk üdvösségére vált a pogányoknak, hogy velők versenyezzenek.
12Ha pedig már az ő elestük gazdagulása a világnak, és az ő megfogyatkozásuk gazdagulása a pogányoknak, mennyivel inkább az ő teljes számuk?
13Mert nektek, pogányoknak mondom: Amennyiben a pogányok apostola vagyok, megbecsülöm hivatalomat,
14ha netalán versenyre bírhatnám saját véreimet és megmenthetnék közölök némelyeket.
15Mert ha azoknak veszte a világnak megengesztelése, mi lenne más az ő felvételük, mint feléledés a halálból?
16Mert ha a zsenge meg van szentelve, akkor a többi is; és ha a gyökér szent, az ágak is azok.
17Hogyha pedig némelyek az ágakból letörtek, és te (pogány) mint vadolajág beléjök oltattál és részessé lettél a gyökérben és az olajfa kövérségében,
18ne dicsekedjél az ágakkal szemben. Ha pedig dicsekszel, nem te tartod a gyökeret, hanem a gyökér tégedet.
19Erre azt mondod: Letörtek az ágak, hogy én beoltassam.
20Helyes; a hitetlenség miatt törtek le. Te pedig a hit által állsz; ne légy fenhéjázó, hanem félj!
21Mert ha Isten a természetes ágaknak nem kegyelmezett, hátha neked sem kegyelmez!
22Lásd tehát az Isten jóságát és szigorúságát. Azok ellen ugyanis, akik elestek, szigorúságát, magad iránt pedig az Isten jóságát, ha megmaradsz a jóban, mert különben téged is kivágnak.
23De azok is be fognak oltatni, ha meg nem maradnak a hitetlenségben; mert elég hatalmas az Isten, hogy újra beoltsa őket.
24Mert ha te a természetes vad-olajfából kivágattál és a természet ellen beoltattál a nemes olajfába: mennyivel inkább beoltatnak a saját olajfájukba azok, akik annak természete szerint valók?
25Mert nem akarom, testvéreim, hogy ismeretlen maradjon előttetek az a titok (hogy ne bízzatok a saját bölcseségtekben), miszerint a vakság Izraelnek egy részénél addig tart, mig a pogányok teljes számban be nem mennek,
26akkor majd egész Izrael üdvözül, amint irva van: Eljön Sionból a szabaditó, és elhárítja Jákobról a gonoszságot.
27És ez az én szövetségem velők, midőn majd elveszem bűneiket.
28Az evangéliumra nézve ugyan ellenségek timiattatok; de a választottságnál fogva kedvesek az atyákért.
29Mert Isten az ő ajándékait és meghívását nem bánja meg.
30Mert valamint ti is egykor nem hittetek az Istennek, most pedig irgalmasságot nyertetek az ő hitetlenségök folytán,
31úgy most ők is hitetlenekké lettek a ti megkegyelmeztetéstekre, hogy majd ők is irgalmasságot nyerjenek.
32Mert Isten valamennyit a hitetlenségbe hagyta merülni, hogy valamennyin megkönyörüljön.
33Oh Isten bölcseségének és tudományának mélységes gazdagsága! mily megfoghatatlanok az ő ítéletei, és megvizsgálhatatlanok az ő utai!
34Mert ki láthat át az Úr végzésein? Vagy ki volt az ő tanácsadója?
35Vagy ki adott neki előbb, hogy visszaadassék neki?
36Mert őtőle, és őáltala, és őbenne van minden Őneki legyen dicsőség örökké! Ámen.