Matthew 13— SIUZ

¹Ama napon kiment Jézus a házból és leült a Tengerparton.

²És sok nép gyűlt köréje, miért is beszállt egy hajócskába és leült, az egész népsereg pedig a parton állott.

³És sokat beszélt nekik példabeszédekben, mondván: Íme, kiment a magvető vetni.

⁴És amint vetett, némely (mag) az útfélre esett, és jöttek az égi madarak és megették.

⁵Némely pedig köves helyre esett, hol nem volt sok föld, és Csakhamar kikelt, mivel nem volt mélyen a földben.

⁶Mikor azonban a nap fölkelt, elperzselődött, és mivel gyökere nem volt, elszáradt.

⁷Némelyik pedig: tövisek közé esett, és amint a tövisek felnőttek, elfojtották.

⁸Némely pedig jó földbe esett és termést; hozott: egyik százszorosát, másik hatvanszorosát a; harmadik harmincszorosát.

⁹Akinek füle van hallja meg!

¹⁰És hozzámentek a tanítványok és mondák neki: Miért szólasz nekik példabeszédekben?

¹¹Mire ő monda nekik: Mert nektek megadatott ismerni a mennyek országa titkait; nekik pedig nem adatott meg.

¹²Mert akinek van, annak adatik és bővelkedik; akinek pedig nincs, attól azt is elveszik, amije van.

¹³Azért szólok nekik példabeszédekben, mert néznek és nem látnak, hallgatnak és nem hallanak, sem nem értenek.

¹⁴És beteljesedik rajtok Izaiás próféta jövendölése, ki így szól: Hallással hallotok? és nem értetek, és nézvén néztek, de mégsem; láttok.

¹⁵Mert megkeményedett e népnek szíve, és fülükkel nehezen hallanak, és behunyják szemüket, hogy szemükkel ne lássanak és fülükkel ne halljanak, és szívökkel megértsenek és megtérjenek, és meggyógyítsam őket.

¹⁶Boldogok pedig a ti szemeitek, mert látnak, és a ti füleitek, mert hallanak.

¹⁷Mert bizony mondom nektek, hogy sok próféta és igaz kívánta látni, amiket ti láttok és nem látták, és hallani, amiket ti hallotok és nem hallották.

¹⁸Ti tehát halljátok a magvetőről szóló példabeszédet.

¹⁹Ha valaki hallja az Isten országáról szóló igét és nem érti, eljő a gonosz és elragadja, ami szívébe vettetett. Ez az a mag, mely az útfélre hullott.

²⁰Ami pedig a köves talajra esett, az, ki az igét hallja, és mindjárt örömmel fogadja.

²¹De nincs gyökere magában, hanem ideig-óráig való. Ha pedig az ige miatt viszontagság és üldözés éri, azonnal megbotránkozik.

²²Ami pedig a tövisek közé esett, az, ki hallja az igét, de a világi gondok és a gazdagság csalárdsága elfojtja az igét és gyümölcstelenné válik.

²³Ami pedig jó földbe esett, az, aki az igét hallja és megérti és gyümölcsöt hoz, egyik százszorosát, másik hatvanszorosát, némely pedig harmincszorosát.

²⁴Más példabeszédet adott elő nekik, mondván: Hasonlóvá lett mennyeknek országa azon emberhez, ki jó magot vetett földébe.

²⁵Mikor pedig az emberek aludtak, jött az ő ellensége és vadócot hintett fölül a búza közé és eltávozott.

²⁶Amikor pedig a vetés felnőtt és termést hozott, akkor feltűnt a vadóc is.

²⁷Elmentek tehát a gazdához az ő szolgái, s mondák neki: Uram! nemde jó magot vetettél földedbe, honnét van tehát benne a vadóc?

²⁸És monda nekik: Ellenséges ember cselekedte ezt. A szolgák pedig mondák neki: Akarod-e, hogy elmenjünk és kiszedjük?

²⁹És monda: Nem, nehogy a vadócot szedvén, azzal együtt a búzát is kitépjétek.

³⁰Hagyjátok mindkettőt nőni az aratásig, és aratáskor majd megmondom az aratóknak: Szedjétek össze előbb a vadócot és kössétek kévékbe elégetésre, a búzát pedig gyűjtsétek csűrömbe.

³¹Más példabeszédet adott elő nekik, mondván: Hasonló mennyek országa a mustármaghoz, melyet vett egy ember és elvetette földébe.

³²Ez ugyan a legkisebb minden magvak között, de ha felnő, nagyobb minden kerti veteménynél és fává lesz, úgy hogy az égi madarak jönnek és ágai között laknak.

³³Más példabeszédet mondott nekik. Hasonló mennyek országa a kovászhoz, melyet vett egy asszony és elvegyített három véka lisztbe, míg az egész megsavanyodott.

³⁴Mindezeket példabeszédekben mondotta Jézus a seregeknek, és példabeszédek nélkül nem szólt nekik,

³⁵hogy beteljesedjék amit a próféta jövendölt, mondván: Megnyitom a számat példabeszédekben, kimondom, ami el volt rejtve világ teremtésétől fogva.

³⁶Akkor elbocsátotta a seregeket és hazament. És hozzájárultak tanítványai mondván: Magyarázd meg nekünk a szántóföldön talált vadócról szóló példabeszédet.

³⁷Mire ő monda nekik: Aki jó magot vet, az az Emberfia.

³⁸A szántóföld ez a világ. A jó mag az ország fiai; a vadóc pedig a gonosznak fiai.

³⁹Az ellenség ki azt vetette, az ördög; az aratás pedig a világ vége; az aratók végre az angyalok.

⁴⁰Valamint tehát a vadócot összeszedik és tűzben elégetik; úgy lesz a világ végén is:

⁴¹Az Emberfia elküldi az ő angyalait és összeszednek az ő országából minden botrányt és azokat, kik gonoszságot cselekesznek,

⁴²és a tüzes kemencébe vetik őket. Ott sírás lészen és fogak csikorgatása.

⁴³Akkor az igazak fénylenek, mint a nap, az ő Atyjok országában. Akinek füle van, hallja meg.

⁴⁴Hasonló a mennyek országa a szántóföldben elrejtett kincshez, melyet aki megtalál, elrejti és afölötti örömében elmegy és eladja mindenét, amije van, és megveszi azt a szántóföldet.

⁴⁵Ismét hasonló mennyek országa a kereskedő emberhez, aki jó gyöngyöket keres.

⁴⁶Mikor pedig egy drága gyöngyöt talált, elment és eladta mindenét, amije volt, és megvette azt.

⁴⁷Ismét hasonló mennyek országa a tengerbe vetett hálóhoz, mely mindenféle halakat összegyűjt;

⁴⁸melyet, mikor megtelt, kihúztak, és leülve a partra, a jókat kiválogatták edényekbe, a rosszakat pedig kieresztették.

⁴⁹Így lesz a világ végén is: Kimennek az angyalok és kiválasztják a rosszakat az igazak közül,

⁵⁰és a tüzes kemencébe vetik őket; ott sírás lészen és fogak csikorgatása.

⁵¹Értettétek-e mindezeket? - Mondták neki: Igen.

⁵²Monda nekik: Azért minden írástudó, ki jártas az Isten országában, hasonló a családos emberhez, ki az ő kincséből újat és régit hoz elő.

⁵³És történt, hogy midőn Jézus ezen példabeszédeket befejezte, eltávozott onnan.

⁵⁴És hazájába menve tanította őket zsinagógájukban, úgy hogy csodálkozva mondák: Honnan van ennek ezen bölcsessége és csodatevő ereje?

⁵⁵Nem ez-e az ács fia? Nem Máriának hívják-e az anyját? és atyjafiait Jakabnak és Józsefnek, Simonnak és Júdásnak?

⁵⁶És a nővérei nem mind nálunk vannak-e? Honnét vette tehát mindezt?

⁵⁷És megütköztek rajta. Jézus pedig monda nekik: Sehol sincs a próféta tisztelet nélkül, csak a saját hazájában és házában.

⁵⁸És ott nem tett sok csodát az ő hitetlenségök miatt.