James 1
1 Jakab, Istennek és a mi Urunk Jézus Krisztusnak szolgája, a szétszórva élő tizenkét nemzetségnek üdvözletemet!
2 Csupa örömnek tartsátok, atyámfiai, ha különféle kísértésekbe estek,
3 tudván, hogy a ti hitetek megpróbáltatása béketűrést eredményez,
4 a béketűrés pedig betetőzi a cselekedetet, hogy tökéletesek legyetek és kifogástalanok, minden fogyatkozás nélkül.
5 Ha pedig valakinek közületek bölcseségre van szüksége, kérje az Istentől, ki mindenkinek bőven ad és nem hányja feli és megadatik neki.
6 De kérje hittel, mitsem kételkedve; mert aki kételkedik, hasonló a tenger hullámához, melyet a szél hajt és hány idestova,
7 Ne gondolja tehát az olyan ember, hogy valamit kapjon az Úrtól.
8 A kettős szívű ember állhatatlan minden útján.
9 A megalázott testvér dicsekedjék felmagasztaltatásában,
10 a gazdag pedig megaláztatásában, mert el fog tűnni, mint a fű virága.
11 Mert fölkel a nap hőséggel, és elszáratja a füvet, és virága lehullik és színpompája tönkremegy - így fog a gazdag is elhervadni az ő utain.
12 Boldog a férfi, ki a kisérést kiállja; ha igaznak bizonyul, elnyeri az élet koronáját melyet Isten az őt szeretőknek ígért.
13 Senki se mondja, mikor kísértést érez, hogy Isten kísérti őt; mert Isten rosszra nem kísérthető, de ő sem kísért senkit.
14 Hanem ki-ki kísérttetik vonzatva és csábítva a saját kívánságától.
15 Azután a kívánság, ha egyszer fogant, szüli a bűnt, a bűn pedig, ha véghezvitetett, okozza a halált!
16 Ne tévedjetek tehát, szeretett testvéreim!
17 Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan; felülről származik, alászállva a világosság Atyjától, kinél nincs változás, sem árnyéka a változandóságnak.
18 Mert szabad akaratból szült minket az igazság igéjével, hogy mintegy zsengéje legyünk az ő teremtésének.
19 Tudjátok, szeretett testvéreim! Legyen pedig minden ember gyors a hallásra; de lassú a szólásra és lassú a haragra.
20 Mert a férfi haragja nem teszi azt, ami Isten előtt igazságos.
21 Azért felhagyva minden tisztátalansággal és mindenféle felburjánzó gonoszsággal, fogadjátok szelídséggel a belétek oltott igét, mely lelkeiteket megmentheti.
22 Legyetek inkább az igének követői és nemcsak hallgatói, megcsalván tennenmagatokat.
23 Mert ha valaki hallgatója az igének és nem teljesítője, az ilyen hasonlói ahhoz a férfiúhoz, ki természetes ábrázatát a tükörben nézi;
24 mert ha megnézte magát, elmegy és rögtön elfeledi, milyen volt.
25 Aki azonban betekint a szabadság tökéletes törvényébe és megmarad benne, nem lévén feledékeny hallgató, hanem a cselekedetnek véghezvivője, az boldog lesz cselekedetében.
26 Aki pedig magát vallásosnak tartja, és nyelvét meg nem fékezi, hanem megcsalja önszívét, annak vallásossága hiábavaló.
27 A tiszta és szeplőtelen vallásosság az Isten és az Atya előtt ebben áll: meglátogatni az árvákat és özvegyeket az ő szorongattatásukban, és magát szeplőtelenül megőrizni e világtól.