1Titeket is, - kik meg voltatok halva a ti gonosztetteitek és bűneitek folytán
2amelyekben egykor éltetek e világ szokása szerint, a levegő hatalmas fejedelme, s ama szellem szerint mely most a hitetlenség fiaiban működik,
3akik között egykor mi is valamennyien forogtunk a mi testünk kívánságaiban, a testnek és vágyaknak akaratát teljesítvén, és természetünknél fogva a haragnak gyermekei voltunk, miként a többiek:
4Isten azonban, ki gazdag az irgalmasságban, az ő felette nagy szereteténél fogva, mellyel minket szeretett,
5mikor bűneinkben meg voltunk halva, Krisztussal együtt, (kinek kegyelméből üdvözültetek,) minket is életre keltett,
6és föltámasztott és Krisztus Jézusban maga mellé ültetett a mennyekben,
7hogy a következendő időkben az ő kegyelmének bőséges gazdagságát irántunk való jóságában megmutassa Krisztus Jézusban.
8Mert kegyelemből üdvözültetek a hit által, és ezt nem magatoknak köszönhetitek, mert Isten adománya,
9nem cselekedetekért, hogy senki ne dicsekedhessek.
10Mert az ő alkotmányai vagyunk, teremtve Jézus Krisztusban jó cselekedetekre, melyeket Isten előkészített, hogy azokban foglalatoskodjunk.
11Ennekokáért jusson eszetekbe, hogy egykor test szerint pogányok voltatok, és azoktól, kiknek testén kézzel történt a körülmetélés, körülmetéletleneknek hivattatok;
12hogy azidőben Krisztus nélkül voltatok, kizárva Izrael társaságából, nem tartozva a szövetségesekhez, remény nélkül az ígéretekhez, és Isten nélkül e világban.
13Most azonban ti, kik egykor távol voltatok, Krisztus Jézusban közel jutottatok, Krisztus vére által.
14Mert ő a mi békeségünk, ki a kettőt eggyé tette, és a kerítés választófalát, az ellenségeskedést az ő testében lerontván,
15a parancsolatok törvényét rendeleteivel megszüntette, hogy a kettőből önmagában egy új embert teremtsen, békét hozván létre,
16és egy testben mind a kettőt kibékitse Istennel a kereszt által, miután az ellenségeskedésnek önnönmagában véget vetett.
17És eljővén békeséget hirdetett nektek, kik távol voltatok, és békeséget azoknak, kik közel voltak;
18mert ő általa járulhatunk mindketten egy Lélekben az Atyához.
19Most már tehát nem vagytok többé idegenek és jövevények, hanem a szenteknek polgártársai és Istennek háznépe,
20ráépítve az apostolok és próféták alapjára, míg a főszegletkő maga Jézus Krisztus,
21kiben az egész építmény összeszerkesztve, szent templommá növekszik az Úrban,
22aki által lélekben ti is egybeépültök Isten hajlékává.