2 Peter 2
1 Voltak azonban hamis próféták is a nép között, valamint tiköztetek is lesznek hazug tanítók, kik veszedelmes tévtanokat honosítanak meg, és az Urat, aki őket megváltotta, megtagadják, hirtelen romlást hozva magokra.
2 És sokan követik majd azoknak kicsapongásait, akik miatt az igazság útját szidalmazni fogják.
3 És fösvénységből költött szavakkal nyerészkednek majd rajtatok, akikre már régóta vár az ítélet, és akiknek romlása nem alszik.
4 Mert hiszen Isten még a vétkes angyaloknak sem kegyelmezett, hanem pokoli bilincsekbe verve, letaszította őket az örvénybe a gyötörtetésre, hogy ott fogvatartassanak az ítéletre.
5 Nem kegyelmezett a régi világnak sem, hanem csak Noét, az igazságnak hirdetőjét mentette meg nyolcadmagával, midőn a gonosz világra rázúdította a vízözönt.
6 És a szodomaiak és gomorrhaiak városait hamuvá égetvén, pusztulásra kárhoztatta, például állítván őket azoknak, kik valamikor gonoszul cselekesznek;
7 míg az elnyomott igaz Lótot, az elvetemültek bántalmazásától és fajtalan életmódjától megszabadította;
8 mert mindamellett amit látott, s hallott, igaz maradt, noha azok között lakott, kik az ő igaz lelkét napról napra gonosz cselekedetekkel gyötörték.
9 Az Úr ki tudja, menteni a kísértésből a jámborokat, a gonoszokat pedig az ítélet napjára a kínzásra megtartani.
10 Főleg pedig azokat, kik a testiségnek tisztátalan vágyait követik, a felsőbbséget megvetik, vakmerők, öntetszők, kik nem szégyenlenek istenkáromló szakadásokat támasztani,
11 holott az angyalok, kik erőre és hatalomra nézve nagyobbak, nem hoznak egymás ellen kárhoztató Ítéletet.
12 Ezek azonban, mint a természetöknél fogva elfogásra és megölésre szánt oktalan állatok, azt káromolják, amit nem értenek, s így a saját romlottságukban vesznek el,
13 és elveszik a gonoszságnak jutalmát, kik a napról-napra kínálkozó gyönyörökben találják élvezetüket, kéjelgésbe merült piszok- és szennyfoltok, kik vendégségeikben veletek lakmároznak,
14 kiknek szemei telve vannak paráznasággal és telhetetlen bűnnel. Elcsábítják az ingatag lelkeket, ezek az átoknak fiai, kiknek szíve be van gyakorolva a kapzsiságban.
15 Miután az igaz utat elhagyták, eltévedtek és a bózori Bálaám útján járnak, ki a gonoszság jutalmát szerette,
16 de meg is bűnhődött balgaságáért, mert a néma teherhordó állat emberi hangon megszólalva, megakadályozta a próféta esztelenségét.
17 Víz nélkül való kutak, forgószéltől hányatott fellegek ezek, akikre a sötétség homálya vár.
18 Mert nagy kevélyen semmitmondó hiábavalóságokat beszélve, buja testi vágyakat gerjesztenek azokban, kik alig hogy megmenekültek;
19 szabadságot Ígérve nekik, holott ők magok is a romlottságnak rabszolgái; mert aki által valaki legyőzetett, annak rabszolgája is.
20 Mert ha azok, akik a mi Urunknak és Üdvözítő Jézus Krisztusunknak ismerete által a világnak förtelmeitől megmenekültek, azokba újra belekeveredve legyőzetnek, utóbbi sorsuk rosszabbá lett az előbbinél.
21 Mert jobb lett volna nekik az igazság útját meg nem ismerni, mintsem annak megismerése után a nekik adott szent parancsolattól eltérni.
22 Mert megvalósul rajtok az az igaz közmondás, hogy: \az okádásához visszatért eb\; és: \a sár fertőjében megfürösztött sertés.\