2 Corinthians 6
1 Mint munkatársak pedig intünk benneteket, hogy az Isten kegyelmét hiába ne vegyétek.
2 Mert azt mondja: Kellemes időben meghallgatlak téged, és az üdvösség napján megsegitlek téged. íme most van a kellemes idő, ime most az üdvösség napja!
3 Senkinek semmi botrányt ne okozzunk, hogy hivatalunkat ne szidalmazzák;
4 hanem mindenben úgy viseljük magunkat, mint Isten szolgái, sok tűrésben, szenvedésben, szükségben, szorongatásban,
5 vereségben, börtönben, lázadásban, munkában, virrasztásban, böjtölésben,
6 tisztaságban, tudományban, kitartásban, nyájasságban, a Szentlélekben, tettetés nélkül való szeretetben,
7 az igazság igéjében, az Isten erejében, az igazság fegyvereivel jobbról és balról,
8 tisztelet és becstelenség, gyalázat és jó hirnév mellett, mint csábítók és mégis igazmondók,
9 mint akik ismeretlenek és mégis ismeretesek, mint akik haldokolnak és ime élünk, mint akiket megvertek, de meg nem öltek;
10 mint akik szomorkodnak, mégis mindig örvendeznek, mint akik szűkölködnek, s mégis sokakat gazdagítanak, mint akiknek semmijök sincs, s mégis mindenük van.
11 A mi szánk megnyílt hozzátok, ó Korintusiak! szivünk kitágult.
12 Mibennünk nem szoronkodtok, hanem ti vagytok szűkkeblűek.
13 De hasonlót hasonlóval viszonozva, (mint fiaimnak mondom) tágítsátok ki ti is sziveiteket!
14 Ne húzzatok egy igát a hitetlenekkel! Mert mi köze az igazságnak a hamissághoz? Vagy hogy fér össze a világosság a sötétséggel?
15 Micsoda egyesség van Krisztus és Béliái közt? Vagy micsoda része hívőnek a hitetlennel?
16 Hogyan egyez meg az isten temploma a bálványokkal? Mert ti az élő Isten temploma vagytok, miként Isten mondja: Bennök lakom és közöttük járok, és az ő Istenük leszek és ők az én népem lesznek.
17 Ennekokáért menjetek ki közülök és váljatok el. - úgymond az Úr, - és tisztátalant ne érintsetek;
18 és én befogadlak titeket és atyátok leszek, és ti az én fiaim és leányaim lesztek, úgymond az Úr, a mindenható.