2 Corinthians 4
1 De azért e hivatalnak birtokában, miután irgalmasságot nyertünk, nem veszitjük el bátorságunkat,
2 hanem félreteszünk minden szégyenletes alattomosságot, nem járva az álnokság utján, sem Isten igéjét meg nem hamisítván, hanem az igazságnak hirdetésével bizzuk magunkat minden ember lelkiismeretének megítélésére az Isten előtt.
3 Hogyha pedig a mi evangéliumunk rejtélyes is, azoknak rejtélyes, kik elvesznek,
4 amely hitetleneknek e világ istene elvakitotta az elméjét, hogy ne fényeskedjék nekik Krisztus dicsőséges evangéliumának világossága, ki az Isten képmása.
5 Mert mi nem magunkat hirdetjük, hanem a mi Urunk Jézus Krisztust, magunkat pedig szolgáitoknak (tartjuk) Jézusért.
6 Mert az Isten, aki azt mondotta, hogy a sötétségből világosság fényeskedjék, ő világított be a mi sziveinkbe, hogy fényt derítsen az Isten dicsőségének ismeretére, Krisztus Jézusnak ábrázatán.
7 Ám e kincsünk cserépedényekben van, hogy az erőnek bősége Istennek tulajdonittassék és ne nekünk.
8 Mindenben viszontagságot szenvedünk, de nem búsulunk; sok bajban vagyunk, de kétségbe nem esünk;
9 üldözést szenvedünk, de elhagyatva nem vagyunk; megvetnek bennünket, de el nem veszünk.
10 Jézus halálát mindenkor testünkön hordozzuk, hogy Jézus élete is megnyilvánuljon a mi testeinken.
11 Mert mi, akik élünk, folyton a halálba megyünk Jézusért, hogy Jézus élete is megnyilvánuljon a mi halandó testünkön.
12 A halál tehát mibennünk működik, az élet pedig tibennetek.
13 Mivel pedig a hitnek ugyanazon szelleme él bennünk, amint irva van: Hittem, azért beszéltem, - mi is hiszünk, amiért beszélünk is,
14 tudván, hogy aki Jézust feltámasztotta, minket is feltámaszt Jézussal, és veletek együvé helyez.
15 Mert minden tiérettetek történik, hogy a bőséges kegyelem sokaknál bőséges hálaadássá váljon Isten nagyobb dicsőségére.
16 Ennélfogva nem veszitjük el bátorságunkat, hanem, bár a külső ember fogyatkozik is bennünk, a belső viszont napról-napra megújul.
17 Mert a mi jelenleg pillanatnyi és könnyű szenvedésünk odafönt módfölött nagy örök dicsőséget szerez nekünk,
18 kik nem azt nézzük, ami látható, hanem ami láthatatlan. Mert ami látható, ideigvaló, ami pedig nem látható örökkétartó.