1Mert nem akarom, hogy ne tudjátok, testvérek, hogy a mi atyáink mindannyian a felhő alatt voltak és mindannyian átmentek a tengeren,
2és Mózes által mindnyájan megkeresztelkedtek a felhőben és a tengerben,
3és mindnyájan ugyanazon lelki eledelt ették,
4és mindnyájan ugyanazon lelki italt itták: - ittak pedig az őket követő lelki sziklából, e szikla pedig Krisztus volt; -
5de sokakban közölök nem telt kedve Istennek, mert elhullottak a pusztában.
6Ez pedig a mi okulásunkra történt, hogy ne vágyódjunk a rossz után, miként ők vágyódtak.
7Bálványimádók se legyetek, miként közölök néhányan, amint irva van: Leült a nép enni és inni, és fölkeltek játszani.
8Se ne paráználkodjunk, miként közölük néhányan paráználkodtak és elestek egy napon huszonhárom ezren.
9Se ne kisértsük Krisztust, mint ahogy közölük némelyek kisértették és a kigyók által elpusztultak.
10Se ne zúgolódjatok, miként azok közül némelyek zúgolódtak és a pusztító (angyal) által elvesztek.
11Mindez azonban jelképben történt velők, megiratott pedig a mi okulásunkra, kikre az utolsó idők jutották.
12Aki tehát azt gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék!
13Emberi kísértésnél egyéb meg ne lepjen titeket. Hű azonban az Isten, ki nem hagy benneteket kisértetni azon fölül, amit megbirtok, hanem a kísértésnek olyan lefolyást ad, hogy elviselhessétek.
14Azért, szeretteim, kerüljétek a bálványok tiszteletét!
15Okosakhoz szólok, Ítéljétek meg magatok amit mondok.
16Az áldás kelyhe, melyet megáldunk, nem a Krisztus vérében való részesülés-e? És a kenyér, melyet megtörünk, nem az Úr testében való részesülés-e?
17Mert egy kenyér, egy test vagyunk sokan, mindannyian, kik az egy kenyérben részesülünk.
18Tekintsetek a test szerint való Izraelre! Vajjon akik az áldozatokból esznek, nem részesülnek-e az oltárról?
19Nos hát? Azt mondom, hogy amit a bálványoknak áldoznak, valami? Vagy, hogy a bálvány valami?
20Sőt amit a pogányok áldoznak, az ördögöknek áldozzák, s nem Istennek. Pedig nem akarom, hogy az ördögök társai legyetek.
21Nem ihatjátok az Úr kelyhét és az ördögök kelyhét.
22Vagy az Urat ingereljük (magunk ellen)? Talán erősebbek vagyunk mint ő?
23Minden szabad nekem, de nem minden használ. Minden szabad nekem, de nem minden szolgál épülésre.
24Senki se keresse a magáét, hanem a másét.
25Egyetek meg mindent, ami a mészárszékben kapható, a nélkül, hogy a lelkiismeret miatt valamit kérdeznétek.
26Az Úré a föld és minden, ami betölti.
27Ha valamely hitetlen meghí benneteket és el akartok menni, egyetek meg mindent, amit elétek tesznek, mitsem kérdezve a lelkiismeret miatt.
28De ha valaki azt mondja: Ez a bálványoknak lett föláldozva, ne egyetek belőle a miatt, aki ezt mondotta, és a lelkiismeret miatt,
29értem ugyanis nem a te lelkiismeretedet, hanem a másikét. Mert mi okból vessem én alá szabadságomat más lelkiismerete ítéletének?
30Ha én hálaadással veszek részt, minek káromoltassam magamat azért, amiért hálát adok?
31Tehát akár esztek, akár isztok, akár más valamit cselekesztek, mindent Isten dicsőségére tegyetek!
32Botránkozására ne legyetek se a zsidóknak, se a pogányoknak, se az Isten egyházának;
33amint én is mindenben mindenkinek kedvét keresem, és nem azt nézem, ami nekem hasznos, hanem ami sokaknak, hogy üdvözüljenek.