1 Corinthians 4
1 Úgy tekintsen bennünket mindenki, mint Krisztus szolgáit és az Isten titkainak sáfárait.
2 Itt pedig azt kívánják a sáfároktól, hogy ki-ki hűnek találtassák.
3 Én azonban keveset törődöm azzal, hogy ti Ítélkeztek fölöttem, vagy emberi törvény; de önmagam fölött sem ítélkezem.
4 Mert lelkiismeretem ugyan semmiről sem vádol, de még azért nem vagyok igazolva, mert az Úr az, aki engem megitél.
5 Ne ítéljetek tehát idő előtt, mig el nem jön az Úr, ki majd a sötétség rejtekeit is megvilágítja és a szívek szándékait napfényre hozza; és akkor kinek-kinek meg lesz a dicsérete az Úrtól.
6 Ezt pedig, testvérek, magamra és Apollóra alkalmaztam timiattatok, hogy megtanuljátok tőlünk, hogy egyik a másikkal szemben el ne bizza magát azon felül, ami meg van irva, egy másik miatt.
7 Mert ki tüntet ki téged? Vagy mid van, amit nem úgy kaptál? Ha pedig úgy kaptad, mit dicsekszel, mintha nem úgy kaptad volna?
8 Már jóllaktatok, már meggazdagodtatok, nálunk nélkül uralkodtok; s vajha uralkodnátok, hogy mi is veletek uralkodhatnánk!
9 Azt hiszem azonban, hogy Isten, minket, apostolokat legutolsóknak mutatott be, mint halálra szántakat, mert Csodája lettünk a világnak, az angyaloknak és az embereknek.
10 Mi balgák vagyunk Krisztusért, ti pedig okosak Krisztusban; mi gyengék, ti pedig erősek; ti tekintélyesek, mi megvetettek.
11 A jelen óráig éhezünk és szomjuhozunk, mezítelenek vagyunk és, arcul vernek bennünket és nincs maradásunk,
12 és sajátkezüleg dolgozva fáradozunk; átkoznak bennünket és áldást mondunk: üldözést szenvedünk és eltűrjük;
13 szidalmaznak bennünket és mi imádkozunk; mintegy szemetje lettünk e világnak, s mindenkinek söpredéke egész mostanáig.
14 Nem azért irom ezt, hogy benneteket megszégyenitselek, hanem mint szeretett fiaimat intelek.
15 Mert ha tízezer tanítótok van is Krisztusban, de nincs sok atyátok. Mert Krisztus Jézusban én szültelek titeket az evangélium által.
16 Kérlek azért titeket, legyetek az én követőim, amint én is Krisztusé.
17 Azért küldöttem hozzátok Timoteust, ki nekem szeretett és hű fiam Krisztusban; ő majd eszetekbe juttatja az én utaimat, melyek Krisztus Jézusban vannak, amint mindenütt, az egész egyházban tanítok.
18 Mintha nem is volna szándékom hozzátok menni, úgy felfuvalkodtak némelyek.
19 Pedig elmegyek hozzátok csakhamar, ha az Úr akarja, és majd megvizsgálom azoknak a felfuvalkodottaknak nem a beszédét, hanem a tehetségét.
20 Mert nem beszédben áll az Isten országa, hanem erőben.
21 Mit akartok? Vesszővel menjek-e hozzátok, vagy szeretettel és a szelidség lelkével?