1 Corinthians 1
1 Pál, Isten akaratából Jézus Krisztusnak hivatott apostola és Szosztenes testvér,
2 Isten egyházának, mely Korintusban van, a Krisztus Jézusban megszentelteknek, a hivatott szenteknek, mindazokkal együtt, kik a mi Urunk Jézus Krisztus nevét segítségül hivják minden helyen, az övökén és a mienken.
3 Kegyelem nektek és békeség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól!
4 Hálát adok értetek mindenkor az én Istenemnek azért az isteni kegyelemért, mely nektek Krisztus Jézusban adatott;
5 hogy ő általa mindenben meggazdagodtatok, minden tanításban és ismeretben;
6 valamint hogy a Krisztusról szóló bizonyságtétel megerősödött közöttetek,
7 úgy hogy semmiféle kegyelemben hiányt nem szenvedtek, kik a mi Urunk Jézus Krisztusnak megjelenését várjátok,
8 aki majd véglegesen is megerősít titeket, hogy a mi Urunk Jézus Krisztusnak eljövetele napján, kifogástalanok legyetek.
9 Hű az Isten, aki által hivatva vagytok az ő Fiának, a mi Urunk Jézus Krisztusnak társaságába.
10 Kérlek pedig titeket, testvérek, a mi Urunk Jézus Krisztus nevére, hogy ugyanazt valljátok mindannyian és ne legyenek köztetek szakadások, hanem tökéletesen egyérzelmüek és egyetértők legyetek.
11 Értésemre esett ugyanis rólatok, testvéreim, Klóé emberei által, hogy pártoskodások vannak közöttetek.
12 Értem azt tudnillik, hogy egyesek közületek azt mondják: Én Pálé vagyok, én meg Apollóé, én pedig Kefásé, én végre Krisztusé.
13 Vajjon megoszlott-e Krisztus? Vajjon Pál feszittetett meg értetek? vagy Pál nevében vagytok megkeresztelve?
14 Hálát adok Istennek, hogy senkit sem kereszteltem közületek Krispuson és Kájuson kivül;
15 hogy valaki azt ne mondhassa, hogy az én nevemben vagytok megkeresztelve.
16 De még Stefánasz házát is én kereszteltem meg; azonkivül nem tudom, hogy más valakit kereszteltem volna.
17 Mert nem keresztelni küldött engem Krisztus, hanem az evangéliumot hirdetni; de nem bölcselkedő ékesszólással, hogy Krisztus keresztje erejét ne veszítse.
18 A kereszt igéje ugyanis az elkárhozóknak balgaság; azoknak ellenben, akik üdvözülnek, vagyis nekünk, isteni erő.
19 Mert írva van: Elvesztem a bölcsek bölcsességét és az okosak okosságát elvetem.
20 Hol a bölcs? Hol az írástudó? Hol a világ kutatója? Nem tette-e csúffá isten e világ bölcsességét?
21 Mivel ugyanis a világ az ő bölcsessége által Istent az ő bölcsességében meg nem ismerte, tetszett Istennek a hithirdetésnek balgasága által üdvözíteni a hívőket.
22 Mert a zsidók jeleket kivannak, a görögök bölcsességet keresnek;
23 mi pedig a megfeszített Krisztust hirdetjük, ki a zsidóknak botrány, a pogányoknak balgaság,
24 magoknak a meghívottaknak ellenben, zsidóknak úgy mint görögöknek, Krisztust, az Isten erejét és Isten bölcsességét;
25 mert az Istentől származó balgaság bölcsebb az embereknél, és az Istentől származó gyengeség erősebb az embereknél.
26 Mert vegyétek csak tekintetbe, testvérek, hivatástokat! Bizony nem sokan vannak bölcsek test szerint, nem sokan hatalmasok, nem sokan előkelők;
27 hanem a világ szemében eszteleneket választotta ki Isten, hogy megszégyenítse a bölcseket, és a világ előtt gyengéket választotta ki Isten, hogy szégyenbe hozza az erőseket,
28 és a világ felfogása szerint hitványakat és megvetetteket választotta ki Isten, és a semminek látszókat, hogy azokat, kik valaminek látszanak, tönkre tegye,
29 hogy egy ember se dicsekedhessek az ő szine előtt.
30 Ti pedig őáltala vagytok Krisztus Jézusban, ki nekünk Istentől bölcsesség és igazság, megszentelés és váltság lett,
31 hogy amint irva van, aki dicsekszik, az Úrban dicsekedjék.