1Pál, Istennek szolgája, Jézus Krisztusnak apostola, az Isten választottainak hite szerint és a kegyességnek megfelelő igazság ismerete szerint,
2az örökélet reménységében, amelyet örök idők előtt megígért az igazmondó Isten,
3a maga idejében pedig kijelentett a reám bízott igehirdetés által, a mi megtartó Istenünk parancsolatából,
4Titusnak, a közös hit szerint való édes fiamnak: Kegyelem és békesség az Atya Istentől, és a Krisztus Jézustól, a mi Megváltónktól.
5Azért hagytalak Krétában, hogy a félbehagyott dolgokat hozd rendbe, és állíts városonként presbitereket, amint meghagytam neked,
6a feddhetetlen, egyfeleségű férfiak közül, akiknek hívő és nem kicsapongással vádolt, vagy engedetlen gyermekei vannak.
7Mert szükséges, hogy a püspök, mint Isten sáfára, feddhetetlen legyen; nem elbizakodott, nem haragos, nem borissza, nem verekedő, nem rút nyereségre vágyó,
8hanem meggondolt, jóakaratú, igazságos, kegyes, fegyelmezett,
9aki ragaszkodik a mi tanításunk szerint az igaz beszédhez, hogy az egészséges tanítással inthesse is, meg is győzhesse az ellentmondókat.
10Mert sok az engedetlen, fecsegő és ámító, különösen a zsidóságból valók közül,
11akiket el kell hallgattatni; az ilyenek egész családokat feldúlnak, és rút nyereségért hamis tanításokat hirdetnek.
12Azt mondta valaki közülük az ő saját prófétájuk: „A krétaiak mind hazugok, gonosz vadak, rest hasak.\
13Ez a bizonyság igaz. Ezért fedd őket kímélet nélkül, hogy egészségesek legyenek a hitben,
14ne törődjenek zsidó mesékkel és az igazságtól elfordult emberek parancsaival.
15Minden tiszta a tisztáknak, de a megfertőzötteknek és a hitetleneknek semmi sem tiszta; beszennyeződött azoknak mind az elméjük, mind a lelkiismeretük.
16Vallják, hogy Istent isménk, de cselekedeteikkel tagadják; utálatosak és engedetlenek lévén minden jó cselekedetre alkalmatlanok.