Revelation 18
1 Ezután más angyalt láttam leszállani a mennyből, akinek olyan nagy hatalma volt, hogy dicsősége beragyogta a földet.
2 Ez teljes erejéből így kiáltott: Elesett, elesett a nagy Babilon, és az ördögök lakóhelyévé lett, minden tisztátalan lélek tömlöcévé és minden tisztátalan undok madár börtönévé.
3 Mert parázna dühének borából ivott minden nemzet, és a föld királyai vele paráználkodtak, és a föld kereskedői az ő esztelen fényűzéséből gazdagodtak meg.
4 Azután az égből más szózatot hallottam, amely ezt mondta: Fussatok ki belőle én népem, hogy ne legyetek részesek az ő bűneiben, és ne érének a reá váró csapások titeket is,
5 mert az ó bűnei az égig tornyosultak, és megemlékezett az Isten az ő gonoszságairól.
6 Fizessetek neki úgy, amint ó fizetett nektek; cselekedeteit kettőzzétek meg rajta, amely pohárból ő itatott titeket, abból kétannyit adjatok neki.
7 Amennyire dicsőítette mását és dobzódott, annyi kínnal és gyásszal fizessetek neki; mert ezt mondta az ő szívében: úgy ülök, mint egy királynő, és nem vagyok özvegy, és nem látok gyászt soha.
8 Ezért megjönnek majd egy napon őreá a csapások: a döghalál, a gyász és az éhínség, és tűzzel égetik meg; mert erős Úr az Isten, aki megítéli őt.
9 És a föld királyai, akik vele paráználkodtak és dobzódtak, siratják őt, és jajgatnak felette, mikor az ő égésének füstjét látják.
10 Kínjaitól való féltükben távolról megállanak, és így jajveszékelnek: Jaj, jaj, te nagy város. Babilon, te hatalmas város, hogy egy óra alatt jött el a te kárhoztatásod!
11 És a föld kereskedői is sírnak és jajgatnak felette, mert többé senki sem veszi meg az ő áruikat:
12 Arany- és ezüst-, drágakő-és gyöngy-, patyolat- és bíbor-selyem-\és skarlát árukat és mindenféle citromfát, és mindenféle elefántcsont tárgyat, a legdrágább fából, ércből, vasból, márványból készült mindenféle edényt,
13 és fahéjat és fűszereket, és füstölőszereket és kenőcsöket, és tömjént és bort, és olajat és lisztlángot, és gabonát és barmokat, és juhokat és lovakat, és kocsikat és rabszolgák testét és lelkét.
14 És az a gyümölcs, amelyre lelked vágyott, eltűnt előled; és minden pompád és kincsed elveszett, és soha többé meg nem találod.
15 A kalmárok, akik meggazdagodtak belőle, az ó kínjától való félelmük miatt messze állanak és jajveszékelve siratják:
16 Jaj, jaj, a nagy város, amely patyolatba, bíborba és skarlátba öltözött, arannyal, drágakővel és gyönggyel ékesen, hogy elpusztult egy óra alatt annyi gazdagság
17 És minden hajókormányos és parti révész, és az evezősök és mindazok, akik a tengeren kereskednek, távol állottak,
18 és kiáltották, mikor látták égésének füstjét és így siratták: Hol van párja ennek a nagy városnak?
19 És port hintettek fejükre, sírtak és jajgattak, és ezt kiáltották, jaj, jaj, ez a nagy város, amelynek kincseiből minden hajótulajdonos meggazdagodott - hogy elpusztult egy óra alatt!
20 Ujjongj felette te menny és ti szentek, apostolok és próféták, mert Isten érettetek állt bosszút rajta!
21 És egy erős angyal felemelt egy malomkőhöz hasonló nagy követ, és a tengerbe dobta és ezt mondta: Egy hajítással így vettetik majd el Babilon, ama nagy város és nyoma is elvész.
22 És hárfások, zenészek, fuvolások és trombitások zenéje többé nem hallatszik benne, és semmiféle mesterember nem található többé benne, és ma-lomzúgás nem hallatszik többé benne.
23 Lámpás fénye sem világít többé benned; vőlegény és menyasszony hangja sem hallatszik többé benned, a te kereskedőid voltak a föld urai, és boszorkányságod babonázta meg mind a népeket.
24 Próféták és szentek vére ömlött ki ott, és mindazoké, akiket (az igazságért) megöltek a földön.