Mark 15
1 Kora reggel sürgős határozatot hoztak a papi fejedelmek a vénekkel, az írástudókkal és az egész tanáccsal, és megkötöztetve Jézust elvitték, és átadták Pilátusnak.
2 Pilátus megkérdezte tőle: Te vagy-e a zsidók királya? Ő pedig így felelt neki: Te mondod,.
3 És a papi fejedelmek hevesen vádolták őt.
4 Pilátus pedig ismét megkérdezte tőle: Semmit sem felelsz? Látod, mennyi vádat emelnek ellened?
5 Jézus azonban többé semmit sem felelt Pilátus nagy csodálkozására.
6 Ünnepeken pedig egy foglyot szokott szabadon bocsátani nekik, akit éppen óhajtottak.
7 Volt ott egy Barabbás nevű ember; ezt azokkal a lázadókkal fogták el, akik a zendülés alkalmával gyilkoltak.
8 És a sokaság, felvonulva, kezdte Pilátust arra kérni, amit máskor is megtett nekik.
9 Pilátus pedig így felelt nekik: Akarjátok-e, hogy elbocsássam nektek a zsidók királyát?
10 Tudta ugyanis, hogy a papi fejedelmek irigységből adtak őt kézre.
11 A papi fejedelmek azonban felbujtogatták a sokaságot, hogy inkább a Barabbás szabadon bocsátását kérjék.
12 Ekkor Pilátus ismét megszólalt, és azt kérdezte: Mit tegyek tehát azzal, akit ti a zsidók királyának neveztek?
13 És azok ismét kiáltották: Feszítsd meg!
14 Pilátus pedig így szólt nekik: De hát mi rosszat cselekedett? Ám azok csak annál jobban kiáltották: Feszítsd meg!
15 Pilátus, minthogy eleget akart tenni a sokaságnak, elbocsátotta nekik Barabbást. Jézust pedig megkorbácsoltatta és kiszolgáltatta, hogy megfeszítsék.
16 A katonák elvitték őt a palota belsejébe, - a várba - és összehívták az egész csapatot.
17 És bíborba öltöztették, fejére tövisből font koszorút tettek,
18 majd elkezdték őt csúfondárosan köszönteni: Üdvözlégy zsidók királya!
19 Közben náddal verték a fejét, leköpdösték és térdhajtással hódoltak előtte.
20 Miután így megcsúfolták, lehúzták róla a bíborruhát, és a maga ruháiba Öltöztették. Ezután kivezették, hogy megfeszítsék.
21 És kényszerítettek egy mellettük elmenő embert, bizonyos cirénei Simont, aki a mezőről jött, Sándor és Rufus atyját, hogy vigye az ő keresztjét.
22 Így vitték őt a Golgota nevű helyre, ami megmagyarázva annyi, mint Koponyahely.
23 És mirhás bort adtak neki inni, de nem fogadta el. [Zsolt 69,22]
24 És megfeszítették őt. Megosztoztak ruháin, sorsvetéssel döntötték el, ki mit kapjon. [Zsolt 22,19]
25 Három óra volt, amikor megfeszítették.
26 Elítélésének oka így volt felírva: EZ A ZSIDÓK KIRÁLYA
27 Két rablót is megfeszítettek vele, egyiket jobb, másikat balkeze felől.
28 így teljesedett be az írás, amely ezt mondja: És a bűnösök közé számláltatott.
29 Az arra menők pedig káromolták őt, fejüket hajtogatva ezt mondogatták: Ej, te, aki lerontod a templomot, és harmadnapra felépíted, [Zsolt 22 8-109,25]
30 szabadítsd meg magadat és szállj le a keresztről!
31 Hasonlóképpen csúfolták őt egymás közt a papi fejedelmek is az írástudókkal együtt, és azt mondták: Másokat megtartott; magát nem képes meg-
32 A Krisztus, az Izrael királya, szálljon le most a keresztről, hogy lássuk és higgyünk. Akiket vele feszítettek meg, azok is szidalmazták Őt.
33 Hat órakor sötétség támadt az egész földön, kilenc óráig.
34 És kilenc órakor Jézus hangosan így kiáltott: Eloi, Eloi, Láma Sábáktáni! Ami lefordítva annyi, mint: Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem? [Zsolt 22,2]
35 Amikor az ott állók közül némelyek ezt hallották, így szóltak: Íme Illést hívja.
36 Egy ember pedig odafutott, megtöltött egy szivacsot ecettel, és azt nádszálra tűzve, inni adott neki és ezt mondta: Hagyjátok, lássuk, vajon eljön-e Illés, hogy levegye őt?
37 Jézus pedig hangos kiáltással kilehelte lelkét.
38 És a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt.
39 Mikor pedig a vele szemben álló százados látta, hogy ekként lehelte ki lelkét, így szólt: Bizony, ez az ember igazán Isten Fia volt!
40 De voltak ott asszonyok is, akik távolról nézték: köztük a magdalai Mária és Mária, a kis Jakab és József anyja, és Salóme.
41 Ezek még Galileában követték őt és szolgáltak neki. És még sok más asszony, akik vele mentek fel Jeruzsálembe.
42 Éppen alkonyodott, s mivel már az ünnepre való előkészülés napja volt, vagyis a szombatra virradó este:
43 Eljött arimátiai József, tekintélyes tanácstag, aki maga is várta az Isten országát. Ez bátor elhatározással bement Pilátushoz, és elkérte Jézus testét.
44 Pilátus pedig csodálkozott, hogy már meghalt, és miután magához hívatta a századost, megkérdezte tőle, hogy régen halt-e meg?
45 Mikor ezt a századostól megtudta, odaajándékozta a tetemét Józsefnek.
46 Ez gyolcsot vásárolt, levette a keresztről, belegöngyölte a gyolcsba, és elhelyezte egy kősziklába vágott sírboltba, és követ hengerített a sírbolt szájára.
47 A magdalai Mária és Mária, József anyja, nézték, hogy hová helyezik.