1 Thessalonians 3
1 Ezért, mikor nem győztük már türelemmé!, jónak ítéltük, hogy magunk maradjunk Athénben egyedül.
2 És elküldöttük Timótheust, a mi atyánkfiát és Isten szolgáját a Krisztus evangéliumában, hogy erősítsen titeket és bátorítson hitetekben,
3 hogy senki meg ne tántorodjék e szorongattatások között. Mert ti magatok tudjátok, hogy ez a feladatunk.
4 Akkor is, amikor nálatok voltunk, előre megmondtuk, hogy szorongattatásban lesz részünk; amint meg is történt, hiszen tudjátok.
5 Azért én is, mivel tovább már nem győztem türelemmel, elküldtem őt, hogy tájékozódjam hitetekről: valami módon nem kísértett-e meg titeket a Sátán, és nem lett-e hiábavalóvá a mi munkánk?
6 Most pedig, hogy visszaérkezett hozzám Timótheus, és örömhírt hozott hitetek és szeretetetek felől, valamint arról, hogy mindenkor jó emlékezéssel vagytok irántunk, és látni kívántok minket, amint mi is titeket;
7 ezzel (a hírrel) atyámfiai, nagy vigasztalást nyertünk a ti hitetek felől minden szorongattatásunk és szükségünk között is,
8 és valósággal újra éledünk, ha ti erősen álltok az Úrban.
9 Mert milyen hálával is fizethetünk az Istennek érettetek mindazért az örömért, amellyel örvendezünk miattatok a mi Istenünk előtt,
10 mikor éjjel-nappal nagy buzgón esedezünk, hogy megláthassuk orcátokat és kipótolhassuk hitetek hiányait.
11 Maga az Isten pedig, a mi Atyánk, és a mi Urunk Jézus Krisztus egyengesse a mi utunkat tihozzátok.
12 Titeket pedig gyarapítson az Úr és tegyen bővölködőkké a szeretetben egymás iránt és mindenki iránt; mi is így érzünk irántatok.
13 Tegye erősekké szíveteket, feddhetetlenül szentekké Istenünk és Atyánk előtt, mikor eljön az Úr Jézus Krisztus minden ő szentjével egyetemben.