1 Peter 2
1 Vessetek le azért minden gonoszságot, minden álnokságot és képmutatást, irigységet és minden rágalmazást,
2 mint újszülött csecsemők, az igének tiszta tejét kívánjátok, hogy azon növekedjetek az üdvösségre,
3 mivelhogy megízleltétek, hogy jóságos az Úr. [Zsolt 34,9]
4 Járuljatok hát őhozzá úgy, mint élő, az emberektől ugyan megvetett, de Istennél kiválasztott és becses kőhöz,
5 és ti magatok is, mint élő kövek, épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá, és áldozzatok lelki áldozatokkal, amelyek kedvesek az Istennek a Jézus Krisztus által.
6 Ezért van meg az írásban: Íme Sionban választott, drága szegeletkövet teszek, és aki hisz abban, nem szégyenül meg.
7 Nektek, hívőknek drága kincs. A hitetleneknek azonban: Az a megvetett kő, amely a szegelet fejévé lett, [Zsolt 118,22]
8 a megütközés kövévé és az elbukás sziklájává. Mivel azok nem engedelmeskednek az igének, beleütköznek abba, aminthogy arra is rendeltének.
9 Ti ellenben választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok, Isten tulajdonná tett népe, hogy hirdessétek annak hatalmas cselekedeteit, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket;
10 akik hajdan „nem nép\ voltatok, most pedig „Isten népe\ vagytok, akik egykor nem találtatok kegyelmet, most pedig kegyelemben részesültetek.
11 Szeretteim intelek titeket, mint idegeneket és jövevényeket: tartózkodjatok a testi vágyaktól, amelyek a lélek ellen harcolnak; [Zsolt 39,13]
12 példás életet éljetek a pogányok között, hogy ha valami miatt, mint gonosztevőket rágalmaznak titeket, jó cselekedeteitek láttán dicsőítsék majd az Istent a Meglátogatás napján.
13 Továbbá engedelmeskedjetek minden emberi rendnek az Úrért, akár császárnak, mint legfőbb hatalomnak,
14 akár helytartóknak, mint akiket Ő küld, hogy a gonosztevőket megbüntessék, a jót cselekvőket pedig megdicsérjék.
15 Mert az az Isten akarata, hogy jót cselekedve némítsátok el az értelmetlen emberek tudatlan beszédét,
16 mégpedig mint szabadok, és nem úgy, mint akiknél a szabadság a gonoszság takarója, hanem mint Istennek szolgái.
17 Mindenkit becsüljetek meg, az atyafiakat szeressétek, az Istent féljétek, a királyt tiszteljétek [Péld 24,21]
18 Ti szolgák, teljes félelemmel engedelmeskedjetek uraitoknak; nemcsak a jóknak és az emberségeseknek, hanem a szívteleneknek is.
19 Mert kegyelem az, ha valaki Istenhez igazodó lelkiismerete miatt tűri a fájdalmat, ártatlanul szenvedve;
20 viszont micsoda dicsőség az, ha bűnt cselekedve tűritek az arcul verést? De hajót cselekedve szenvedtek és tűrtök, ez kegyelem Isten színe előtt.
21 Ez a ti elhívatásotok; hiszen Krisztus is szenvedett érettetek, és nektek példát hagyott, hogy az ő nyomdokait kövessétek.
22 Ő bűnt nem cselekedett, sem álnokság nem volt található szájában;
23 mikor gyalázták, a gyalázást nem viszonozta; mikor szenvedett nem fenyegetőzött, hanem rábízta ügyét az igazságosan ítélőre;
24 aki a mi bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy a bűnöknek meghalva az igazságnak éljünk. Az ő sebei által gyógyultatok meg.
25 Olyanok voltatok, mint az eltévedt juhok, de most megtértetek lelketek Pásztorához és Felvigyázójához.