1 John 3
1 Látjátok, milyen nagy szeretettel volt hozzánk az Atya! Isten gyermekeinek hív, tehát azok is vagyunk. A világ azért nem ismer minket, mert nem ismerte meg Őt.
2 Szeretteim, most isten gyermekei vagyunk, és még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk. De tudjuk, hogyha nyilvánvalóvá lesz, hasonlókká leszünk őhozzá; mert meg fogjuk őt látni úgy, amint van.
3 És akiben megvan ez az iránta való reménység, megtisztítja magát, amint ó is tiszta.
4 Mindenki, aki a bűnt cselekszi, az Isten torvényét megszegi: mert a bűn a törvény megszegése.
5 És tudjátok, hogy ő azért jelent meg, hogy a bűnöket eltörölje; és őbenne nincsen bűn.
6 Senki sem vetkezik, aki ó-benne marad, aki pedig vetkezik, nem látta, sem nem ismerte őt.
7 Gyermekeim, senki se tévesszen meg titeket; aki az igazságot cselekszi, igaz, aminthogy Ő is igaz.
8 Aki a bűnt cselekszi, az ördögtől van, mert az ördög kezdettől fogva vetkezik. Azért jelent meg az Isten Fia, hogy az ördög munkáit lerontsa.
9 Senki sem cselekszik bűnt, aki az Istentől született.
10 Erről ismerhetők meg az Isten gyermekei és az ördög gyermekei: aki nem cselekszi az igazságot, nem Istentől való, és az sem. aki nem szereti az atyjafiát.
11 Mert ez az az üzenet, amelyet kezdettől fogva hallottatok, hogy szeressük egymást;
12 nem úgy, mint Kain, aki a gonosztól származott és meggyilkolta testvérét. És miért gyilkolta meg? Mivel az ő cselekedetei gonoszak voltak, testvére cselekedetei pedig igazak.
13 Ne csodálkozzatok atyámfiai, ha gyűlöl titeket a világ!
14 Mi tudjuk, hogy átmentünk a halálból az életbe, mert szerettük a mi atyánkfiait; aki nem szereti az atyjafiát, a halálban marad.
15 Aki gyűlöli az atyjafiát, mind gyilkos az, és tudjátok, hogy a gyilkosnak nincs benne megmaradó Örök élete.
16 Arról ismertük meg a szeretetet, hogy ő az életét adta érettünk; mi is tartozunk életünket adni atyánkfiaiért.
17 Akinek világi javai vannak, és látja, hogy az ő atyjafia szűkölködik, és bezárja előtte az ő szívét, hogyan marad meg abban az Isten szeretete?
18 Gyermekeim, ne szóval szeressünk, se nyelvvel, hanem cselekedettel és valósággal.
19 Erről ismerjük meg, hogy az igazságból valók vagyunk, és így nyugtatjuk meg előtte a szívünket,
20 ha szívünk elítél minket; azzal (nyugtatjuk meg), hogy Isten nagyobb, mint a mi szívünk, és mindent tud.
21 Szeretteim, ha nem ítél el minket a szívünk, teljes bizo-dalmunk van az Istenhez;
22 és akármit kérjünk, megnyerjük tőle, mivel megtartjuk a parancsolatot, és azokat cselekesszük, amik kedvesek ő-előtte.
23 Ez pedig az ó parancsolata, hogy higgyünk az ó Fiának, a Jézus Krisztusnak nevében, és szeressük egymást, amint megparancsolta nekünk.
24 És aki az ő parancsolatait megtartja, az őbenne marad és ő is abban. És azt, hogy ő bennünk marad, a Leiekről ismerjük meg, akit nekünk adott.